Nyílt levélben figyelmeztetnek a bírák: nem lesznek elegek csak a vezetői személycserék

A vezetői személycserék szükségesek, de a jövőre nézve nem jelentenek elégséges garanciát – többek között ezzel indít az a nyílt levél, amelyet Melléthei-Barna Márton leendő igazságügyi miniszternek írt az aktív bírákból szerveződött Res Iudicata Egyesület.

Közleményüket nem sokkal azután publikálták, hogy Magyar Péter csütörtökön bejelentette a leendő igazságügyi miniszter személyét - írta meg a HVG. A Tisza Párt vezetője a bejelentésben azt írta, hogy Melléthei-Barna Márton fő feladata „a jogállam és a jogbiztonság helyreállítása lesz”, valamint biztosítania kell azt is, hogy „helyreálljon a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaisága, és azok működése politikamentes legyen”.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása nem lesz egyszerű feladat, hiszen az elmúlt években a kormány több alkalommal is beleszólt a független bíróságok munkájába. Eklatáns példa erre, amikor egy négyoldalú megállapodáshoz kötötték a bírói béremelést, vagy amikor egy rendelettel megszüntették az állam ellen indult szolidaritási pereket.

A négyoldalú megállapodás ellen épp a Res Iudicata szervezett közös kiállást, majd tavaly februárban – példátlan módon – sor került az első bírótüntetésre is Magyarországon. Később Orbán Viktor elhíresült, „poloskázós” beszéde ellen is gyertyagyújtással tiltakoztak. Ahogy azonban arra az egyesület is figyelmeztetett, más szakmai szervezetekkel együtt ők is hiába hallatták a hangjukat, fellépésük általában nem járt sikerrel.

Magyar Péter már a megválasztása előtt megígérte a változásokat, győzelmi beszédében pedig azonnal fel is szólított távozásra több igazságszolgáltatási vezetőt; köztük Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét.

A Res Iudicata a nyílt levelében több okból is egyetértett azzal, hogy a vezetői személycserék „alapvető jelentőségűek” az igazságszolgáltatásban.

„A Kúria elnökének már a bíróvá válása, illetve az azóta eltelt időben kifejtett tevékenysége egyaránt nem felel meg az európaiság és a jogállamiság követelményeinek. Másrészről az OBH elnöke vezetőként az elmúlt években teret engedett az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom gyengülésének, a bírók közötti »chilling effect« (dermesztő hatás) erősödésének, az igazgatás túlbürokratizálódásának és a bírósági szervezet anyagi kivéreztetésének” – írták.

Ez azonban a véleményük szerint még nem lesz elég ahhoz, hogy teljesen helyreállítsák a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Ahhoz, hogy megerősítsék a bíróságokba vetett közbizalmat, és eljussanak a hatékony és jogállami igazságszolgáltatáshoz, még számos problémát kell rendezni. Mindenekelőtt – figyelmeztették a leendő minisztert – ide tartozik annak a jogi kiskapunak a felszámolása is, amelynek köszönhetően a bírói tapasztalat nélkül, az Országos Bírói Tanács (OBT) támogatása ellenére a Kúria élére ejtőernyőztetett Varga Zs. András akkor is a Kúrián folytathatja bírói pályafutását, sőt, ítélkezhet is, ha az elnöki tisztsége esetlegesen megszűnik.

Mindezt az a 2019-es jogszabály-módosítás tette lehetővé, amely kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjait – akiket az Országgyűlés választ, így politikai kinevezetteknek minősülnek – kérelmükre a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül bíróvá nevezheti ki. A bírói kinevezés az esetükben határozatlan idejű, vagyis egy életre szól, így ebből a pozícióból elmozdítani valakit csak nagyon különleges esetekben, fegyelmi vétség után lehet. Az említett szabály ugyan 2023-ban, az Európai Bizottság kérésére módosult – vagyis az azóta kinevezett alkotmánybírókra már nem vonatkozik –, de a 2019 és 2023 között kinevezettekre továbbra is érvényes.

Vagyis nemcsak Varga Zs. András, hanem tisztségének esetleges megszűnése után több alkotmánybíró is a bíróságokra kerülhet ítélkezni.

A Res Iudicata számításai szerint a jelenlegi alkotmánybírók közül van, aki már elérte a felső korhatárt vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt, de még így is hivatalban van a jelenlegi testületből öt olyan alkotmánybíró, aki tisztségének megszűnése esetén a Kúrián vagy valamelyik ítélőtáblán folytathatja pályafutását. A jogszabályoknak köszönhetően közülük hárman azt is eldönthetik, melyik ítélőtáblán kívánnak ítélkezni – mindezt úgy, hogy közülük korábban csak egy dolgozott ténylegesen ítélkező bíróként.

Bár a közlemény nem nevesíti őket, az érintett öt alkotmánybíró: Handó Tünde, Hörcherné Marosi Ildikó, Patyi András, Schanda Balázs és Szabó Marcel.

A Res Iudicata a fentiekkel kapcsolatban kiemelte, hogy „a jogállami követelményekkel összeegyeztethetetlen és az uniós joggyakorlattól idegen, hogy alkotmánybírók tisztségük megszűnését követően alanyi jogon, kizárólag a saját nyilatkozatuk alapján a rendes bírósági rendszerben bíróvá váljanak”.

„Az egyéni bírói függetlenség mellett a bírósági szervezetrendszer intézményi függetlensége is megköveteli, hogy a bírói kinevezésre minden bíró esetén azonos módon kerüljön sor. Minden bírónak pályázati úton kell elnyernie a tisztségét, akit a köztársasági elnök nevez ki. Amennyiben vannak olyan bírók, akik egy politikai szerv döntése alapján a bíróvá válás rendes feltételeinek teljesítése nélkül nyerik el kinevezésüket, úgy a bírói függetlenség intézményes garanciája és ezáltal a jogállamiság elve csorbulna. A bírákkal szembeni elvárások és az állampolgárok bíróságokba vetett bizalma megköveteli, hogy az egyedi ügyekben ítélkező bírók, különösen a felsőbíróságokon, olyan személyek legyenek, akik rendelkeznek bírói tapasztalattal, és a bírói pályázati rendszer által kerültek kinevezésre, így képesek az egyedi jogvitákat a belső bírói szakmai követelmények szerint elbírálni” – írták a leendő igazságügyi miniszternek címzett levelükben.

Az egyesület szerint emellett a teljes bírói pályázati rendszer újragondolása is szükséges. A jelenlegi „hibrid” igazgatási modell ugyanis költséges és túlbürokratizált, emiatt rengeteg pénzügyi és humán erőforrást von el teljesen feleslegesen a tényleges bírói munkát végzőktől. Mint írták, az egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban lévő egyszemélyi vezetők rendelkeznek valamennyi olyan jogkörrel, amely a bírói státuszt és a bírók napi munkavégzését alapjaiban érinti: ilyen például a bírói kinevezés, a bírák beosztása, munkájuk értékelése, az integritási eljárás lefolytatása, illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezése.

Álláspontjuk szerint a szolgálati bíróságok megerősítése, valamint a központi igazgatási hatásköröknek az Országos Bírói Tanácshoz (OBT) történő telepítése gyorsan és költséghatékonyan javítana a nyomásgyakorlás lehetőségével kapcsolatban felmerülő, illetve rejtve maradt problémák jelentős részén, egyúttal erősítené a bírói függetlenség belső garanciáit is.

Hozzátették: hisznek a civil összefogás erejében és abban, hogy van értelme az együttgondolkodásnak. Ezért a jövőben is törekszenek arra, hogy részt vegyenek a társadalmi egyeztetéseken, és szeretnék a szakmai tapasztalatokon alapuló észrevételeikkel támogatni a jogalkotást.

Az igazságügyi miniszter megnevezése után a Magyar Bírói Egyesület is közleményt adott ki; ebben azt írták, várják az igazságszolgáltatást érintő ügyekbe való érdemi bevonásukat.