Kedden új kormánya lehet Magyarországnak
Hétfő délelőtt kezdetét vette a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A bizottsági struktúrát az Országgyűlés szombati alakuló ülésén fogadták el a képviselők, ahol megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. A bizottsági ülések kedden folytatódnak, a miniszterek a tervek szerint ezt követően le is teszik az esküjüket a parlamentben, ezzel megalakulhat a Magyar-kormány.

Hétfő délelőtt kezdetét vette a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A bizottsági struktúrát az Országgyűlés szombati alakuló ülésén fogadták el a képviselők, ahol megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. A bizottsági ülések kedden folytatódnak, a miniszterek a tervek szerint ezt követően le is teszik az esküjüket a parlamentben, ezzel megalakulhat a Magyar-kormány.
Az előző ciklushoz képest néggyel több, vagyis összesen 20 bizottsággal folytatja munkáját az új parlament, a testületek közül 14-et a Tisza mint kormánypárt, négyet a Fidesz, egyet-egyet a KDNP és a Mi Hazánk elnököl. Hétfőn tizenhárom bizottság tartott meghallgatást.
Orbán Anita külügyminiszter-jelöltet, leendő miniszterelnök-helyettesnek három helyen is volt jelenése: 8 órakor az európai ügyek bizottságába, 10 órától a külügyi bizottságba, 12 órától pedig a nemzetbiztonsági bizottságba volt hivatalos. Úgy fogalmazott, a magyar külpolitikát nem pártérdek vagy egy harmadik ország érdeke vezérli majd, hanem a szuverén Magyarország érdeke, majd hozzátette: jelenleg Magyarország egyik legsürgetőbb nemzeti ügye az uniós pénzek hazahozatala. Az európai ügyek bizottsága előtt többek között kiemelte, hogy a magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, "visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is."
Orbán Anita szólt arról is, hogy Magyarország a béke pártján áll, nem fog belesodródni az ukrajnai háborúba, és nem fog katonákat, fegyvereket küldeni Ukrajnába.
A belügyminiszteri posztra jelölt Pósfai Gábor 10 órától a nemzetbiztonsági, 12 órától pedig a honvédelmi és rendvédelmi bizottság tagjait tájékoztatta a kormány terveiről. A belügyminiszter-jelölt azt ígérte: olyan intézményi környezetet fog majd kialakítani, ahol a szakemberek politikai nyomás nélkül, törvényesen, professzionálisan és kiszámítható keretek között dolgozhatnak majd. Mint mondta, nem rendőrminiszter szeretne lenni, és nem akar nyomozásokat irányítani. Az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottsága előtt pedig – többek között – közölte, hogy a Belügyminisztérium előtt álló legfontosabb feladat egy működőképes intézményi kultúra helyreállítása, valamint kiemelt célként szólt a jogállami működés helyreállításáról.
Ugyanez a két bizottság hallgatta meg a kinevezése előtt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelöltet: 10 órától a honvédelmi, 14 órától a pedig nemzetbiztonsági bizottság előtt kellett felelnie. Ruszin-Szendi arról beszélt: Tisza-kormány a béke kormánya, nem küldünk katonát az ukrán-orosz háborúba, nem küldünk fegyvert és nem állítjuk vissza a hadkötelezettséget sem.
A honvédelmi miniszteri poszt várományosa szerint „szövetségeseink bizalmát tettekkel tudjuk helyreállítani, bizonyítanunk kell, hogy Magyarország szuverén ország, de a szövetségesei bízhatnak benne politikailag is.” A nemzetbiztonsági bizottság előtt arról is beszélt, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az előző kormány olyan cégekhez szervezte ki a védelmiipart, amelyekben nem NATO-tagországok is befektetők, tulajdonosok.
Ugyancsak két bizottság hallgatta meg hétfőn Tarr Zoltánt is: a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt 10 órakor a magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésén kezdte a napot, 14 órakor pedig a magyarságpolitikai bizottság tagjaival találkozott. Tarr a választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítását, valamint a nemzetiségi oktatás támogatását ígérte a meghallgatáson. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa a magyarságpolitikai bizottság előtt hangsúlyozta: a Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és diaszpóra közösségek politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel. Mint mondta, rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt.
A tudományos és technológiai miniszterjelölt, Tanács Zoltán kinevezés előtti első meghallgatását 8 órakor tartották a digitalizációs és technológiai bizottságban, majd 12 órától az oktatási bizottság előtt felelt. Mint mondta, olyan minisztériumot szeretne építeni, ami átrepíti Magyarországot a 21. század második felébe. Rengeteg állami nyilvántartás létezik, melyek nem működnek egymással összehangoltan – mondta, hozzátéve: az informatikai közbeszerzések keretrendszerén több mint háromezer milliárd forint folyt keresztül az elmúlt időszakban, ezek óriási korrupcióval terhelt, rosszul elköltött pénzek voltak.
A többi miniszterjelöltnek csak egy bizottság előtt kellett megjelennie hétfőn. Hegedűs Zsolt egészségügyért felelős miniszterjelöltet 8 órakor hallgatta meg az egészségügyi bizottság, ahogy Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelöltet is az élő környezetért felelős parlamenti bizottság. Hegedűs alapvetően más szemléletet, mérhető és transzparens ellátást, az alapellátás, a köztestületek újbóli megerősítését és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígérte. Gajdos azt ígérte, szeptemberben állhat fel az új országos környezetvédelmi hatóság, amelynek feladata lesz az ipari vállalatok, köztük az akkumulátorgyártók ellenőrzése, a Tisza-kormány alatt Európa legszigorúbb szankcióit, legnagyobb bírságait alkalmazzák majd a szennyezőkkel szemben.
A gazdasági és energetikai bizottság ülésén 8 órától adott számot az élképzeléseiről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt. Kapitány szerint az első 100 nap kormányfeladatának a legfontosabb feladata a szerződések és konstrukciók átnézése lenne, valamint külön megemlítette Paks2-őt is.
Az agrár- és élelmiszergazdasági tárca élére jelölt Bóna Szabolcsot 8 órakor hallgatta meg terveiről az agrár- és élelmiszergazdasági bizottság. Az agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy a magyar termékek arányát nem csak a kereskedelmi láncokban, a közvetlen értékesítésben és a közétkeztetésben is növelni kell.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása 10 órakor vette kezdetét a közlekedési és beruházási bizottságban, az oktatási bizottság pedig 14 órától tartotta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt meghallgatását. Vitézy szerint a munkát a szembesítéssel kell kezdeni, mert sok olyan kérdés van, amelyekben nem lehet tisztán látni. A múlt aktáit megnyitják, átnézik a helyzetet, és feladat lesz a szabálytalanságok feltárása a hatóságokkal együttműködve. Megfogalmazása szerint a budapestiek nem fogják tapasztalni a korábbi büntetőpolitikát. Lannert szerint nyitott, korszerű és nemzetközileg versenyképes tanulási rendszert kívánnak építeni, amely révén Magyarország ismét látható, kezdeményező szereplővé válhat nemzetközi szinten.
Így néz ki a keddi menetrend
Kedden nyolc órakor dr. Görög Márta kezd az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előtt, Ruff Bálint pedig a Művelődési Bizottság előtt kezd szintén nyolc órakor. Nyolc órakor Kátai-Németh Vilmosnak is meg kell jelennie a Szociális Bizottság előtt, tíz órakor pedig a Társadalmi Részvétel Bizottsága előtt lesz jelenése. A Tisza-kormány pénzügyminisztere kedden tíz órakor számol be a terveiről a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előtt. A vidék- és területfejlesztési miniszteri poszt várományosa, Lőrincz Viktória pedig szintén reggel nyolckor kezdi a napját a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság előtt.
A parlament szombaton Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, listavezetőjét választotta kormányfőnek, aki ezzel hivatalba lépett. Az Orbán-kormány miniszterei ügyvezetőként hivatalban maradtak az új miniszterek kinevezéséig, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothattak volna. A Tisza-kormányban 16 miniszter lesz, a meghallgatások kedden is folytatódnak a parlamenti bizottságokban, amelyek a jelölt kinevezésének támogatásáról nyílt szavazással határoznak.
Miniszter lehet minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy. A miniszterjelöltet kinevezése előtt meghallgatja az Országgyűlés illetékes – a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező – bizottsága. Az új tárcavezetőket az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, a miniszterek kinevezésével megalakul a kormány. Az Országgyűlés kedd délután tartja következő ülését, amelyen esküt tehetnek a miniszterek.
Kép: Kontroll/Youtube




