Irgalmatlan mennyiségű áfát csaltak el a gázpiacon, a valódi elkövetők védettek lehetnek

2023-ban és 2024-ben 67 milliárd forint áfát mulasztottak el befizetni a hazai földgáz-kereskedelem egyes vállalkozásai. A nyomozás során, bár voltak eredmények, a lényegi nagy összefüggések nem tárultak fel. Ennek a prózai oka az lehet, hogy az elkövetők politikai védelmet élvezhetnek.

Ha húszezresekben tartanánk ennyi pénzt, és hosszában egymás mellé helyeznénk a bankjegyeket, 516 kilométeren át sétálhatnánk mellettük. Legalább egy éve nyomoznak az ügyben, de vádat még senki ellen sem emeltek. „Gázmaffia” néven korábban már írtak a bűntényről, de annak léptékét és működési rendszerét most a Válasz Online írta meg. 

A történet nem fiktív gázkereskedelemről szól. A csalásokhoz kapcsolódó gázkereskedelem a a lap információi szerint valóságos volt, és a gázkereskedés után fizetendő áfát tüntették el egyéb áruk fiktív forgalmával. 2023. január 1. és 2024. szeptember 15. között legalább négy magyarországi energiakereskedő társaság különleges lehetőséghez jutott: nagyrészt frissen alapított cégek a piaci árnál olcsóbb gázt kínáltak nekik megvásárlásra.

Összesen nyolc, gázt eladó cégről tudni, ezek közül hetet közvetlenül azelőtt alapítottak, hogy megkínálták a szokatlanul olcsó gázukkal a magyar piacon ismert, tekintélyes energiakereskedőket.

Az olcsó gázt kínáló vállalkozások egyenként kétmillió forint eljárási díjért kiváltották a gázkereskedelmi engedélyüket az energiahivatalnál, de csak korlátozott kereskedelmet folytathattak, tehát a fogyasztókhoz nem férhettek hozzá, csupán két kereskedő közötti közvetítőként működhettek. Tulajdonosaikat senki sem ismerte az alig néhány száz főt számláló magyar gáziparban, ahol lényegében mindenki ismer mindenkit.

Ezek az új gázkereskedők aztán egyre több gázzal kereskedtek. Részben külföldről hoztak be gázt, részben pedig külföldi eladóktól a gáztőzsdén vásárolták felkínált árujukat. Gyanús üzelmeik 21 hónapja alatt közel 250 milliárd forint értékben adtak el földgázt komoly kereskedőknek.

A történet unortodox vonása, hogy ezek a frissen létrehozott kereskedők a gázt drágábban vették meg külföldi cégektől, mint amennyiért eladták Magyarországon. Emiatt voltak képesek a piaci árnál olcsóbban árulni a gázukat, és emiatt szép haszonra tehettek szert a tőlük vásárlók.

Úgy voltak képesek olcsóbban adni a portékájukat, mint amennyiért vették, hogy elcsalták az áfát.

Amikor a gázt osztrák, bolgár, cseh kereskedőktől megvásárolták, akkor nem kellett áfát fizetniük. Amikor Magyarországon eladták, akkor már volt áfa a gáz árán, amit a vevők kifizettek nekik, és amit ezeknek a cégeknek be kellett volna fizetniük az államkasszába, de nem így tettek, helyette elképesztő kereskedésbe kezdtek, de nem a valóságban, hanem elektronikus számlák kiállításával. Naperőművekhez szükséges invertereket, okosórákat, merevlemezeket, mobiltelefonokat és más elektronikai eszközöket vásároltak e műveletek szerint, elképesztő mennyiségben, jórészt külföldön bejegyzett cégektől. Utána ezeket a termékeket több mint egy tucatnyi, jórészt már hazai alapítású cégek között adták-vették, majd papíron a végén eladták, megint csak külföldre.

Alkalmanként volt, hogy több mint 60 ezer Huawei okosórát, máskor több tízezer Nintendo játékkonzolt vagy éppen okostelefont adtak-vettek, sokszor néhány napon belül többször is túladva az árukészleten. Azonban ez az árukészlet a valóságban sohasem létezett, csak számlák készültek az eladásokról.

A bonyolult és fiktív kereskedelmi láncolat arra szolgált, hogy a gázeladás nyomán keletkezett áfa-fizetési kötelezettségüket teljesen lenullázzák. Annyi visszaigénylést keletkeztettek papíron, hogy végül közel nullára jöttek ki, így papíron nem maradt befizetési kötelezettségük. A kereskedő partnercégeket gyorsan kellett váltogatni, és néhány sokmilliárdos fiktív üzlet után eltüntetni. A láncolatban lévő külföldi és belföldi vállalkozások gyorsan alakultak, és gyorsan el is tűntek, felszámolás vagy végelszámolás nélkül.

Közmunkások, utcaseprők és takarítók nevére íratták a cégeket

Ezeknél a cégeknél, és az olcsó gázt kínáló vállalkozásoknál is sok esetben mélyszegénységben élő emberek voltak papíron a tulajdonosok, akik 50 ezer forint készpénzért adták a nevüket és adataikat a cégalapításokhoz, hogy aztán az adónyomozók érkezéséig ne is halljanak többet róluk. Az elektronikai eszközökkel végzett, teljesen fiktív ügyletek tűntek fel a NAV-nak, így jutottak el vizsgálataik során a gázkereskedő cégekhez.

Ezeket a körbeszámlázásokat alaposan fel is tárták mostanra a nyomozók, bár egyelőre senkit sem tudtak elkapni vagy vád alá helyezni a szervezők közül.

 Megtalálhatatlan külföldiek és megtévesztett közmunkások, utcaseprők és takarítók vezették a cégeket, ám hogy kik mozgatták valójában a szálakat, azt továbbra is homály fedi. Nem derült ki az sem, hogy az egészhez mi közük volt a tekintélyes gázkereskedőknek, akik szintén kiválóan kerestek az üzleten, amikor mélyen a piaci ár alatt vettek gázt. Az ügyben vádat még senki ellen sem emeltek, de két gyanúsított január óra előzetes letartóztatásban van.

A Válasz Online szerzője szerint semmi jele, hogy akárcsak a közelében járnának a nyomozó hatóságok annak, hogy ezt a szerteágazó, nemzetközi struktúrát ki találta ki, hol volt a központja, és mi lett az üzelmeken szerzett rengeteg pénzzel. Sokak meggyőződése, hogy politikai hátszél nélkül ez az egész szisztéma egyáltalán nem működhetett volna. Az egész konstrukció mögött minden bizonnyal nagyon befolyásos szereplők álltak, akik egyelőre nem kerültek a nyomozó hatóságok látókörébe.