Panaszt nyújtottak be roma jogvédők az Európai Bizottságnak az önazonosság védelméről szóló jogszabály miatt

A Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom arra kéri a bizottságot, hogy indítson kötelezettszegési eljárást a kormány ellen, és érje el a szerintük „cigány törvény” alkalmazásának felfüggesztését.

Az Európai Parlamentnek benyújtott beadványban Kertesi Gábor társadalomkutató azt írta, hogy az önazonossági törvény 1945 óta az első nyíltan fasiszta jogszabály, Kóczé Angéla szociológus pedig kirekesztést normalizáló és legalizáló törvénynek nevezte.

A törvény idén július 1-i hatályba lépése óta már több mint száz település hozott a Roma Parlament és más jogvédő szervezetek szerint is kizáró, diszkriminatív szabályozást. Olyan helyi rendeletek születnek, ahol a helyhatóság elővásárlási jogot gyakorol a helyi ingatlanokra. További feltételek lehetnek még a középfokú iskolai végzettség, a büntetlen előélet, a magyar nyelvvizsga, a magas összegű letelepedési adó – írja a Népszava.

A kormány indoklása szerint a törvény célja a helyi közösségek identitásának védelme, elvileg lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be a településre. Új lakcím létesítése esetén a helyhatóságok külön kritériumokat állíthatnak fel, meghatározott idejű előzetes tartózkodást, közösségi tagságot vagy kulturális beágyazottságot. A törvény alapján az önkormányzatok rendeletben korlátozhatják a lakosságszámot.

A roma jogvédők szerint a jogszabály megfogalmazása lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy hátrányosan megkülönböztessék az alacsonyabb jövedelmű, illetve hazai roma lakosságot. Más településeken, például Sátoraljaújhelyen a külföldiek letelepedését is korlátoznák, mivel ott a magyar nyelv ismeretéhez kötötték az ingatlanvásárlást. Szerintük a rendelet miatt sérül a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, ami nemcsak az alaptörvénybe, de nemzetközi és uniós emberi jogi normákba is ütközik. 

„A diszkriminatív önkormányzati rendeletek az érintettek jogainak csorbításával járnak, és ütköznek az egyenlő bánásmód követelményével. A rendelkezés kirekesztő jogalkotásra, jogalkalmazásra hatalmazza fel a helyhatóságokat, amely tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, szakadékokat, mindenekelőtt a hazai roma közösségek kirekesztettségét” – fogalmaztak és hozzátették, hogy mindez felgyorsítja a jelentős roma lakossággal bíró települések gettósodását, mert az alapvető emberi jogaival élni kívánó roma polgárokat megfosztja a városba költözés, a polgárosodás jogától és lehetőségétől. 

„Az utóbbi hónapokban számos honfitársunk fordult hozzánk panasszal a kirekesztő rendeletek miatt, ezért láttuk helyesnek, ha az ügyben az Európai Bizottsághoz fordulunk jogorvoslatért. 

Azt látjuk, hogy olyan falvak és városok hozzák meg ezeket a rendeleteket, amelyekben már jelentősebb roma populáció él, és így akarják megállítani a cigány népesség növekedését” – mondta a lapnak Horváth Aladár a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom elnöke.

Megkérdeztük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, vajon szerintük a törvény elérte-e az eredetileg kitűzött célt, vagyis, hogy a túlzott betelepülések ellen védekezhessenek egyes népszerű települések, miközben egyre inkább azt látni, hogy hátrányos helyzetben lévő borsodi, nógrádi és hevesi falvak éltek vele, és kimondatlanul ugyan, de a romák távoltartására használják. Érdeklődtünk arról is, kívánnak-e módosítani a törvényen, de a tárca nem lapzártánkig válaszolt a kérdéseinkre.

A júliusi bevezetésekor csak néhány település élt a Navracsics Tibor minisztériuma által kidolgozott, a települések önazonosságát védő törvény lehetőségeivel, azóta azonban a számuk száz fölé nőtt. 

A vidéki települések mellett becsatlakozott a főváros 16. kerülete is, amely a rendeletében kiemelte: a helyiek egy nyugodt kertvárosi környezetben élnek, „jogkövető magatartás gyakorolnak” és ennek megőrzését szolgálja az intézkedés.

Akad olyan önkormányzat is, amelyik a rendeletét összekapcsolta az önkormányzati választásokkal. Számos hazai településen ilyen időszakban megugrik az ott lakók száma, s ahol eleve alacsony a népességszám, néhány ideiglenesen beköltöző akár a választások eredményét is befolyásolni tudja. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Teresztenyén jövőre január 1-étől a voksolás napjáig csak azok kaphatnak lakcímet, akik legalább felerészben ingatlantulajdonosok.