A médiahatóság nem foglalkozik a fideszes politikai hirdetésekkel

Hiába vezette be a Meta és a Google a politikai hirdetések megszüntetését, a gyakorlatban azonban továbbra is átcsúsznak a fideszes hirdetések a globális online platformok szűrőjén, ami az uniós rendeletet is sértheti. Ennek a betartatásához azonban még semmilyen hatóság nem létezik itthon, az NMHH pedig nem foglalkozik a fideszesek jogsértéseivel.  

Október elején hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács új rendelete, amely nagyobb átláthatóságot követel meg a politikai hirdetések terén. A szabályozás dióhéjban összefoglalva annyit tesz, hogy a politikai hirdetéseket közzétevő platformoknak egyértelműen fel kell tüntetniük, ki, mikor és mennyiért ad fel politikai hirdetést. 

Ez azonban olyan szintű megnövekedett adminisztratív terhet jelent, hogy a Meta és a Google is úgy döntöttek, hogy inkább teljesen leállítják a politikai hirdetések közzétételét az egész EU-ban. A Lakmusz szerint azonban hiába a tiltás, mert például a megafonos balett-táncoshoz, Apáti Bencéhez köthető Nemzeti Ellenállás Mozgalom a Facebookon több mint 24 millió forintot elhirdetett azóta, de a Fideszhez köthető Digitális Polgári Körök (DPK) is százas nagyságrendben toboroztak hirdetéseikkel aktivistákat azóta. 

Ezzel azonban mind a platformok belső szabályait, mind pedig az EU-s irányelveket megsérthetik a hirdetők. Igen ám, - merül fel a kérdés – de mégis ki figyeli azt, hogy a platformok és a hirdetők betartják-e a szabályokat? A válasz az, hogy nagyon senki. Ugyanis az sem egyértelmű, hogy egyáltalán kihez lehet fordulni, ha valaki olyan politikai hirdetésbe botlik, ami nem felel meg az EU-szabályozásnak, illetve a platformok belső szabályainak. 

A Lakmusz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is feltette a kérdést, ahonnan azt a választ kapták, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan intézmény, amely hivatalosan felelős lenne a politikai hirdetések átláthatóságát szabályozó uniós rendelet betartatásáért. 

„A rendelet a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó, ugyanakkor hazai alkalmazásához mégis implementáció szükséges. A rendelet ugyanis számos alapvető kérdés szabályozását a tagállamok jogalkotási hatáskörébe utalja. Így például minden uniós országban dönteni kell arról, hogy mely szervek és milyen együttműködés mentén látják el a rendeletben foglalt kötelezettségek felügyeletét. Az Európai Unió több tagállamában – köztük Magyarországon – még nem született döntés az eljáró hatóság vagy hatóságok kijelöléséről, amely csak törvényben történhet meg” – írták. Sőt, egyelőre arról sem hallani, hogy napirenden van-e a felelős szervezet kijelölése. 

Fotó: Facbook / Apáti Bence