Magasabb szintre kapcsolhat az EU-ellenes kampány? – A kormány „átvizsgálja” az uniós intézmények hatásköreit

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter kedden bejelentette, hogy a magyar kormány „megkezdi az európai uniós intézmények hatásköreinek módszeres átvizsgálását”. A miniszter szerint a vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy az uniós intézmények milyen területeken léphettek túl a szerződésekben rögzített hatásköreiken. Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes ehhez hozzátette: jogi megoldásokat keresnek a tagállami hatáskörök védelmére. 

A Nézőpont Intézet keddi rendezvényén, amelynek címe is beszédes volt („Jogállamiság: szuverenitás és hatáskörtúllépés az Európai Unióban”), Bóka János bejelentette: a magyar kormány átfogó vizsgálatot indít annak feltárására, hogy az uniós intézmények – szerinte – hol lépték túl a hatásköreiket. A miniszter szerint „nemzeti és állami létünk megőrzése a 21. században csak szoros európai együttműködés keretei között lehetséges”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrációnak a tagállamok szuverén nemzetként való részvételén kell alapulnia – derül ki az Index beszámolójából.

A retorika a megszokott irányvonalat követi: a kormány szerint Brüsszel folyamatosan beavatkozik a tagállamok belügyeibe, túllépi a mandátumát, és „birodalmat” épít a nemzetállamok rovására. A most bejelentett átvilágítás ennek a narratívának újabb fejezete, miközben az unió éppen a jogállamisági feltételek megsértése miatt tart vissza több ezer milliárd forintnyi forrást Magyarországtól.

Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes ehhez illeszkedve arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a tagállami szuverenitás védelmének jogi eszközeit. Szerinte az uniós intézmények túllépnek a hatásköreiken, így új mechanizmusokra, akár külön hatásköri bíróságra is szükség van.

A kezdeményezés ugyanakkor nem előzmény nélküli: a kormány korábban is többször bírálta az uniós intézmények hatásköreit, és rendszeresen felvetette azok újragondolásának szükségességét. A mostani átvilágítás ennek a folyamatnak a folytatásaként értelmezhető.

A Nézőpont Intézet mint díszlet

A bejelentés helyszíne sem volt véletlen, hiszen a kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet rendszeresen szervez olyan szakmai fórumokat, amelyek a magyar kormány európai politikáját értelmezik vagy támogatják. Az eseményen bemutatott tanulmány az uniós intézményeket az NGO-k befolyása, az átláthatósági hiányosságok és a hatáskörtúllépések mentén bírálta.

Az ilyen rendezvények gyakran szolgálnak a kormány európai uniós álláspontjának alátámasztására és kommunikációs keretének megerősítésére, különösen a szuverenitás és a tagállami hatáskörök védelmének témáiban.

A „hatáskör-átvizsgálás” bejelentése önmagában nem jelent konkrét jogi lépést, mivel a tagállamok és az Európai Unió közötti hatáskörmegosztást az uniós alapszerződések pontosan meghatározzák. A vizsgálat elsősorban politikai jelzésnek tekinthető, amely a magyar kormány és az uniós intézmények közötti, régóta fennálló viták újabb fejezete lehet. 

Magyarország azonban továbbra sem jut hozzá az uniós források teljes összegéhez, miután az Európai Bizottság a jogállamisági feltételek teljesüléséhez köti azok kifizetését.

Fotó: Bóka János/Facebook