Romlik a hangulat a magyarországi német befektetők körében
Hozzájárulhat a romló hangulathoz az is, hogy Nagy Márton nemzetgazdaságért felelős miniszter folyamatosan pocskondiázza a német gazdaságot, de valószínűleg az sem tesz jót, hogy gyakorlatilag nincs érdemi növekedés.
Nem optimisták a magyar gazdaság kilátásait illetően a Magyarországon működő német cégek, és ezt a vélekedésüket támasztja alá az a friss konjunktúrafelmérés is, melyet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) végzett el legutóbb.
Az összkép igencsak borús, a megkérdezett cégek többsége rossz és tovább romló hazai gazdasági perspektíváról számolt be. Az is igaz, hogy a saját üzleti lehetőségeiket ennél egy kicsit optimistábbnak látják, de az ilyen típusú felmérések esetében ez általában így is szokott lenni. Mindazonáltal a foglalkoztatást nem szándékoznak bővíteni, és beruházási hajlandóságuk is a negatív tartományban van.
A potenciális kockázatok között első helyen említették a megkérdezettek a kereslethiányt, ezt követte a munkaköltség szintje (bár ez uniós összehasonlítás Magyarországon kifejezetten alacsonynak számít), a harmadikon pedig a magyar gazdaságpolitika szerepelt.
Jövőre a Magyarországon működő német cégek 6,2 százalékos bérköltség-emelkedésre számítanak. Ha a minimálbéreket 10 százaléknál nagyobb mértékben emeli meg a kormány, nagy lesz rajtunk a nyomás – fogalmazott Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályának vezetője, aki szerint „mindig alábecsültük a tényleges bérnövekedést”.
A német céges körökben elterjedt negatív várakozást azért némiképpen árnyalják a statisztikai adatok. E szerint a német tulajdonosi hátterű cégek továbbra is évi 2-3 milliárd eurót költenek el a magyar piacon, ebben az évben várhatóan 4 milliárd eurót fektetnek be, ráadásul ennek többségét állami támogatás nélkül.
A német vállalatok a top 10 külföldi befektetők között közel harminc százalékos részesedéssel továbbra is piacvezetők, és a kétszázezer alkalmazottal toronymagasan ők a legnagyobb foglalkoztatók, a beruházások 31,2 százalékát szintén ők adják.
A romló kilátásokat, a pesszimista hangulatot indokolhatja persze az is, hogy a német gazdaság az idén alig fog bővülni, jövőre pedig egy százalék körüli mértékben nőhet, de a gyors és erőteljes fellendülés a magyar piacon is eléggé valószínűtlen. A valós gazdasági teljesítményeken túl ugyanakkor hozzájárulhat a romló hangulathoz az is, hogy Nagy Márton nemzetgazdaságért felelős miniszter folyamatosan pocskondiázza a német gazdaságot, és úgy véli, a magyar gazdaság teljesítményét a gyenge német gazdasági teljesítmény húzza le.
Kérdés persze, hogy segítheti-e a magyar gazdaságot az új németországi iparfejlesztési program. A válasz erre nagy valószínűséggel az, hogy ennek a magyarországi makrogazdasági hatása viszonylag szerény lesz, hiszen ez elsősorban a belföldi vállalatoknak nyújt lehetőséget, a tíz évre ezer milliárd eurós program fele védelemre, másik fele infrastruktúrára költődik el.
A hazai gazdaság negatív növekedési kilátásait erősíttette meg Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet tulajdonosa és gazdaságkutatási igazgatója. Szerinte kizárt, hogy idén egy százalékkal nőjön a magyar gazdaság, ő úgy látja, hogy „eljutottunk addig, hogy nincs növekedés”. A beruházások visszaestek, 2022-ben a hazai össztermékhez viszonyított arányuk 27 százalék volt, ma 20 százalék alatt van. Működőtőke ugyan még érkezik az országba, de az uniós források elapadtak, a munkaerőpiac feszes, számottevő munkaerőimportra pedig a közeli jövőben nem számíthatunk – véli a szakember.
