Álhír, hogy változnának a nyugdíjba menetel feltételei

Egyetlen szó sem igaz abból, hogy jövőre megváltoznának a nyugdíjba menés eddigi feltételei, az egész csupán egy hírlapi kacsa. A nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év az 1957-ben illetve azután születettek esetében. 

A nyugdíjba vonulás rendszere jövőre is változatlanul ugyanaz marad, mint eddig. Az égvilágon semmi sem változik jövőre az idei szabályozáshoz képest – írta meg a nyugdíjguru.hu portálon Farkas András.

A nyugdíjszakértő a hangsúlyos megállapítással mindenképpen elejét kívánta venni, hogy bárki is bedőljön annak a magyar sajtóban terjedő álhírnek, miszerint január 1-jével gyökeresen átalakulna Magyarországon a nyugdíjba vonulás rendszere, megszűnne a hagyományos, merev értelemben vett nyugdíjkorhatár, és a dolgozók sokkal rugalmasabb feltételek mellett dönthetnének arról, mikor menjenek nyugdíjba. 

Mindebből egy szó sem igaz, ugyanakkor az inkriminált álhír még mindig fent van a szóbeszédet elindító nyugdíjtudakozó.hu nevű portálon, és az Indexen, a blikk.hu-n viszont azóta elérhetetlenné tették azt.

Ami a tényeket illeti: a nyugdíjkorhatár nem szűnik meg, a férfiak jövőre is kizárólag a 65 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével igényelhetnek öregségi nyugdíjat, a korhatár betöltése előtt pedig még egy nappal korábban sem jogosultak a férfiak nyugellátásra. 

A 65 éves nyugdíjkorhatárt az 1957-ben, illetve a később született személyek esetében a nyugdíjtörvény már 2010. január 1-jétől előírta, és ez a szabályozás azóta sem változott. 

Az 1957-ben és később született nők nyugdíjkorhatára is másfél évtizede változatlanul 65 év, de ők a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt a Nők40 kettős időfeltételének teljesítésével igényelhetnek kedvezményes nyugdíjat. Ugyanolyan feltételekkel, mint idén, sem enyhítés, sem szigorítás nem következik be jövőre. 

A nyugdíjtörvény 2011. január 1-jétől teszi lehetővé a kedvezményes nyugdíj igénylését a nők számára, azóta is változatlan feltételekkel.

Magyarországon ugyanakkor továbbra sincs nyugdíjkényszer, a nyugdíjba vonulás tetszőleges ideig halasztható a versenyszférában, míg a közszférában dolgozók esetén bizonyos korlátozások érvényben vannak.

Persze a halasztásnak csak akkor van értelme, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően megszakítás nélkül dolgozik és így további szolgálati időt és ezzel nyugdíjalapot képező további keresetet szerez.

Ez is 22 éve így van.

A halasztás nem biztos, hogy előnyös, ugyanis jobban járhat a nyugdíjkorhatárt betöltött személy, ha a korhatára betöltésével inkább azonnal igényli a nyugdíját, és mellette dolgozik: ez esetben ugyanis a nyugdíja mellett keresete tb és szocho-adómentessé válik.