Mit árulhat el, és mit nem Orbán Viktor interjú alatti rajza?

Az ATV-interjúban Orbán Viktor miniszterelnök egy kézzel rajzolt jegyzetet használt, amelyet később a kormányzati kommunikáció nyilvánosságra hozott. A felvétel megjelenése után szakmai és közéleti vita bontakozott ki arról, mit fejezhet ki a rajz. Egyes értelmezések szerint pszichológiai profiltérképről van szó, amely a vezető gondolkodási struktúrájára utalhat, míg mások szerint mindössze egy spontán, feszültségkezelő firkáról beszélhetünk, amelynek túlzott jelentőséget tulajdonítanak.

Tarjányi Péter szerint hiba volt a közzététel

A vitát Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő indította el, aki a Facebookon bírálta a döntést, hogy a rajzot a kormányzati kommunikáció közzétette. Bejegyzésében úgy fogalmazott:„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem ártatlan firka, hanem pszichológiai profiltérkép. Ilyet nem mutat meg egy vezető, és pláne nem publikál egy kommunikációs stáb.”

Tarjányi szerint minden vonal, szám és irány információt hordozhat a vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Tarjányi tehát nemzetbiztonsági kockázatként értékelte a közzétételt. Szerinte egy ilyen rajz – bármilyen ártalmatlannak tűnik is – a vezető gondolkodásmódjáról, döntési mintázatairól és stresszreakcióiról árulhat el részleteket, ezért nem volna szabad nyilvánosságra hozni.

„Nincs pszichológiai jelentése egyetlen rajznak”

Reimann Szilvia rajzvizsgálati szaktanácsadó és PR-szakember más szakmai megközelítést képvisel. Szerinte a megjelenített rajz nem pszichológiai profiltérkép, és nem alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjanak le a miniszterelnök személyiségéről.

„Ez nem gondolattérkép, nem profiltérkép, és nem is vizsgálati helyzetben készült rajzteszt. Egy ilyen rajz önmagában nem árul el biztosat az alkotó személyiségéről – legfeljebb árnyalhatja vagy finomíthatja a róla kialakított képet, ha más adatokkal együtt értelmezzük. Sokan firkálnak ilyen helyzetekben, mert segíti a koncentrációt, strukturálja a gondolatokat” 

A rajzelemző szerint egyetlen firka nem diagnosztikai értékű, mert csak a pillanatnyi állapotot tükrözi, és egy döntéshozatali folyamat vagy politikai gondolkodás feltérképezése ennél sokkal komplexebb vizsgálatot kíván. 

„Általános szabály az a rajzelemzésben, hogy egyetlen rajz soha nem ad teljes képet egy személyről. Több típusú rajzteszt, vizsgálati szituáció és utólagos beszélgetés szükséges egy teljes elemzés elvégzéséhez.”

A szakember szerint a spontán firka eredendő funkciója a feszültség levezetése, illetve a kognitív szervezés és a mentális kontroll fenntartása. Jelen esetben ez utóbbi látható: a készült firka nem szorongáslevezető, hanem önszabályozó és történetalkotó funkciót tölt be.

Az alkotás.

„A miniszterelnök rajza ebben az értelmezésben nem csupán mellékes mozdulatok összessége,hanem a helyzet lényege: egy pillanatnyi önábrázolás, amelyben kirajzolódik a belső rendteremtés és irányítás vágya. A szigorú szerkezet, az ismétlődő formák és a tudatos ritmus mind arról tanúskodnak, hogy a firka nem a feszültség levezetésére, hanem annak mederben tartására szolgál.”

Reimann szerint a kérdéses rajz tehát nem üzenet, hanem egy adott helyzetben megjelenő viselkedésforma – természetes módja annak, hogy valaki a belső feszültségét kordában tartsa.

A rajz nyilvánossága mint kommunikációs döntés

PR-szakemberként Reimann a rajz közzétételét is kontextusban értelmezi. Úgy látja, ez nem kommunikációs hiba, hanem tudatos döntés lehetett, amely az emberközeli imázst erősíti.

„Orbán Viktorra jellemző, hogy kommunikációjában a közvetlenségre, az ‘egy közülünk’ hatásra épít. A firka ennek a narratívának a része lehetett: azt sugallja, hogy ő is ember, aki koncentrál, gondolkodik, jegyzetel.”

Reimann szerint az ilyen típusú tartalmak a politikai kommunikációban az emberi dimenziót hivatottak megmutatni, nem pedig stratégiai üzeneteket hordoznak.
„Kommunikációs hibáról akkor beszélhetnénk, ha a rajz valóban érzékeny, akár olvasható információkat tartalmazna. De ez inkább egy vizuálisan érdekes, de tartalmilag ártalmatlan megnyilvánulás volt.”

Reimann Szilvia úgy látja, hogy ez a mostani eset inkább a helyzet kontextusát világítja meg, mintsem a rajzoló személyét. 

„Egy ilyen firka az adott szituáció része: egyfajta válasz a feszültségre vagy a kognitív terhelésre. Nem üzenet, nem is tudatos jel, hanem viselkedés.”

A rajzelemzők gyakorlata alapján a firkák néha segítik a koncentrációt, máskor a feszültség levezetésére szolgálnak – de csak a körülmények ismeretében lehet megkülönböztetni a kettőt. Ebben az esetben a rajz a szakértő szerint inkább önszabályozó, történetalkotó funkciót töltött be: a miniszterelnök a gondolati struktúráját, a saját belső feszültségét és az interjú feletti kontrollt igyekezhetett vele lekövetni.

Fotó: Orbán Viktor/Facebook