A nyugdíjasok gyors intézkedéseket várnak a jobb életkörülmények érdekében
A pénteki ülésén az Országos Nyugdíjas Parlament elfogadta azt a dokumentumot, amely a helyi közösségek véleményére és tapasztalataira támaszkodva foglalja össze mindazokat a változtatási igényeket, amelyeket a 2026-os parlamenti választáson induló pártok számára kívánnak átadni.
A pénteki ülésén az Országos Nyugdíjas Parlament elfogadta azt a dokumentumot, amely a helyi közösségek véleményére és tapasztalataira támaszkodva foglalja össze mindazokat a változtatási igényeket, amelyeket a 2026-os parlamenti választáson induló pártok számára kívánnak átadni.
A 420 küldött többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az idősellátásra fordított GDP-arány jelenleg szégyenletesen alacsony, ezért ezt jelentősen növelni kellene, továbbá sürgetőnek tartják a legkiszolgáltatottabb és legalacsonyabb jövedelmű idősek helyzetének javítását. Hozzátették, hogy a nyugdíjemelés módját illetően indokolt lenne visszatérni a keresetarányos indexáláshoz, és fontosnak tartják egy nyugdíjas kamara létrehozását is, amely intézményesítené a kormány és az időseket képviselő szervezetek kapcsolatát.
A nyugdíjasok által megfogalmazott problémák három nagy témában jelentek meg
A helyi, települési és vármegyei szinten szükséges változtatások között szerepel, hogy a szolgáltatási intézmények – így többek között az egészségügyi ellátást biztosító szervezetek, az ügyintézést végző hivatalok és egyéb szolgáltatók – nyitvatartását és fogadóóráit a lakosság, különösen az idősek igényeihez igazítsák. Fontosnak tartják a közösségi közlekedés menetrendjének és megállóhálózatának összehangoltabb kialakítását, valamint a különféle kedvezmények, jogosultságok és igazolási rendszerek átláthatóbb szabályozását.
Emellett a helyi pályázati lehetőségek – például működési, program- vagy kiadvány támogatások – bővítését és következetesebb lebonyolítását is szükségesnek látják. A rendezvények kapcsán hangsúlyozták, hogy a hagyományőrző programok, bálok és emléknapok szervezése különösen fontos közösségépítő erővel bír, ezért ezek feltételeit is javítani kell. Az önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel való kapcsolattartást szintén fejleszteni szükséges, és indítványozták helyi Idősügyi Tanácsok létrehozását is.
A helyi nyilvánosság megerősítése – legyen szó nyomtatott vagy elektronikus felületekről – ugyancsak kiemelt cél, ahogy az idősek számára működő intézmények fejlesztése is, beleértve az otthonápolást, a nappali ellátó helyeket, az étkeztetést vagy éppen a távfelügyeleti rendszerek korszerűsítését. További gyakorlati segítséget is javasoltak, például a javítási kupon bevezetését a tárgyak második életének elősegítése és a körforgásos gazdaság erősítése érdekében, valamint azt, hogy az átlagnyugdíj alatt élők szén-monoxid- és füstriasztót kapjanak a biztonság növeléséért.
Az országos szintű javaslatok két nagy csoportba sorolhatók
A költségvetést érintő kérések között kiemelték, hogy a nyugdíjrendszert meg kell tisztítani azoktól az elemektől, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a nyugdíjbiztosításhoz, továbbá azt szeretnék, ha az év eleji nyugdíjemelés mértéke megegyezne a megelőző év nettó átlagkereset-növekedésével. Fontosnak tartják, hogy az emelésnél érvényesülő szabályok csökkentsék a nemek, a településtípusok és a nyugdíjba vonulás időpontja miatt kialakuló egyenlőtlenségeket.
A magas jövedelműek nyugdíj-megállapításánál szigorítanák a degresszív szabályokat, és a nyugdíjprémium értékének újragondolását is szükségesnek tartják. Javaslatuk szerint a legalacsonyabb öregségi nyugdíj nem lehetne alacsonyabb a létminimum 60 százalékánál, és vissza kellene állítani a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét a veszélyes munkakörökben dolgozók számára.
További kérésük, hogy a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj akkor is járjon, ha az érintett időközben elhunyt, és ezt az örököse vehesse át. A túlórák – főként a heti 40 órán túli munkavégzés – számítási módját is módosítani szükséges a szolgálati idő meghatározásánál. Emellett a nyugdíjak bruttó alapú megállapítását is szorgalmazzák, figyelembe véve az adókedvezményeket, például a gyógyszerkiadások, a gyermeknevelés, a biztosítások vagy az felajánlható 1 százalék tekintetében.
Külön kiemelték az özvegyi nyugdíjak felülvizsgálatának szükségességét, különös tekintettel a kis településeken alacsony jövedelemből élő hozzátartozókra. Végül hangsúlyozták, hogy a nyugdíjas otthonok férőhelyeit sürgősen bővíteni kell, hiszen jelenleg mintegy 55 ezer férőhely mellett ugyanennyi idős ember várakozik ellátásra.
A költségvetést nem érintő javaslatok között szerepel, hogy a jelenlegi kedvezmények – mint a nők 40 programja, a munkavállalás könnyített közteherviselése, kulturális és sportesemények kedvezményes látogatása, utazási kedvezmények, nyugdíjprémium, nyes, nagyszülői gyes – semmiképpen ne szűküljenek. Javasolják, hogy az SZJA 1 százalékát a nyugdíjas a saját szüleinek is felajánlhassa, és hogy a társasági adó egy része olyan civil szervezetekhez is eljuthasson, amelyek az idősek érdekeiért dolgoznak. Fontosnak tartják továbbá, hogy az ATM-ből való készpénzfelvétel továbbra is térítésmentes maradjon.
Fotó: Országos Nyugdíjas Parlament