A titkolt jelentés szerint 3300 gyereket bántalmaztak a gyermekvédelmi rendszerben

A Magyar Péter által „Orbán-kormány elleni vádiratként” bemutatott, közel ötvenoldalas jelentés nem politikai állításokat fogalmaz meg, hanem a gyermekvédelmi gyámok napi tapasztalatait rendszerezi. A kutatás 507 gyám válaszain alapul, akik összesen 15 807, állami szakellátásban élő gyermekért feleltek a felmérés idején.

A gyámok beszámolói alapján a bántalmazás nem elszigetelt jelenség, hanem jellemzően halmozott formában jelenik meg. A válaszadók mindössze tíz százaléka mondta azt, hogy a gyámsága alá tartozó gyermekek egyáltalán nem érintettek abúzusban. Tehát a gyermekek 90%-a él át valamilyen abúzust, a gyámok több mint háromnegyede arról számolt be, hogy a gyermekek egyszerre két, három vagy akár négy bántalmazási formát is elszenvednek. A szakemberek tapasztalatai szerint közben egyre fiatalabb életkorban válnak a gyermekek szexuális erőszak áldozatává. A gyámok beszámolói alapján a szexuális bántalmazási esetek jelentős része rejtve marad, az eljárások pedig sokszor bizonyítékhiányra hivatkozva zárulnak le, vádemelés nélkül.

A megkérdezett gyermekvédelmi gyámok több mint 3300 bántalmazott gyerekről tudnak.

A WHO kategóriái szerint vizsgált abúzustípusok – érzelmi-lelki, fizikai, szexuális bántalmazás és elhanyagolás – gyakran egymást erősítik. A felmérés szerint a legsúlyosabb helyzetben azok a gyerekek vannak, akiknél a szexuális bántalmazás más abúzusformákkal együtt jelenik meg: a gyámok 46 százaléka jelezte, hogy az általa tapasztalt halmozott esetekben szexuális erőszak is szerepelt.

A dokumentum részletes bontásban mutatja be azt is, hogy a szexuális bántalmazás nemcsak múltbeli trauma, hanem sok esetben az állami gondozás ideje alatt történik meg. A gyámok 38 százaléka tudott olyan esetről, amikor a gyermeket már a szakellátás alatt érte szexuális erőszak. Ez különösen súlyos kérdéseket vet fel az intézményi felügyelet és a felelősségi lánc működésével kapcsolatban.

A jelentés egyik legkeményebb megállapítása nem is a bántalmazások száma, hanem az, ahogyan az ügyek „eltűnnek” a rendszerben. A gyámok egynegyede arról számolt be, hogy az elmúlt két évben egyetlen bántalmazási ügyben sem indult rendőrségi eljárás a környezetében, miközben dokumentált esetekről tudtak. Többen jelezték azt is, hogy konkrét bejelentéseik ellenére sem kezdődött nyomozás.

Azokban az esetekben pedig, ahol mégis elindult az eljárás, a gyámok tapasztalatai szerint gyakran bizonyítékhiányra hivatkozva zárták le az ügyeket, vagy az ügyészség állapította meg a bűncselekmény hiányát. A válaszadók közel fele találkozott olyan esettel, ahol a nyomozás megkezdődött, de vádemelésig nem jutott el.

A jelentés külön foglalkozik azzal is, hogy a gyermekvédelmi gyámok szerint a bántalmazások felismerése sokszor kizárólag a gyermek elmondásán múlik, ami önmagában is jelzi a jelzőrendszer korlátozott működőképességét. A dokumentum implicit módon kérdőjelezi meg az ágazati protokollok hatékonyságát, ha a bántalmazás csak akkor válik láthatóvá, amikor a gyerek beszélni mer róla, akkor az állam nem megelőz, hanem utólag reagál.

Magyar Péter szerint mindez azért különösen súlyos, mert a jelentés nem civil becslés vagy utólagos oknyomozás, hanem hivatalos állami dokumentum, amely legalább négy éve rendelkezésére állhatott a gyermekvédelemért felelős döntéshozóknak.

A Tisza Párt szombatra tüntetést szervez, melynek során a Deák Ferenc tértől a Sándor-palotáig vonulnak, hogy követeljék a kormány lemondását. Vasárnapra pedig Puzsér Róbert is tüntetést hirdetett meg, miután Juhász Péter politikai influenszer kedden hozott nyilvánosságra egy videót, amelyen az látszik, hogy Kovács-Buna Károly – akit több gyermekvédelmi intézetben pszichológusként alkalmaztak – egy feleltetés során kirángatja az intézet egyik lakóját a padból, amelybe előtte beleveri a fejét, majd rátapos a földön fekvő fiatalra, és bele is rúg egyet. Kovács-Bunát azóta letartóztatták.

Fotó: Artyom Kabajev/Unsplash