A Fidesz politikusai többet szerepeltek az M1 november eleji híradóiban, mint a tiszások
Tavaly november első hetében az M1 esti híradója 98-szor említette Orbán Viktort, a Republikon szerint mindannyiszor kedvező színben, Magyar Péterről pedig 87 alkalommal esett szó, mindig negatív összefüggésben. Egy évvel később az intézet ugyanezen a héten egyik pártnál sem talált ilyen elfogultságot, és bár időközben a Tisza került kormányra, a fideszes politikusok valamivel több időt töltöttek a képernyőn, mint a tiszások.

Tavaly november első hetében az M1 esti híradója 98-szor említette Orbán Viktort, a Republikon szerint mindannyiszor kedvező színben, Magyar Péterről pedig 87 alkalommal esett szó, mindig negatív összefüggésben. Egy évvel később az intézet ugyanezen a héten egyik pártnál sem talált ilyen elfogultságot, és bár időközben a Tisza került kormányra, a fideszes politikusok valamivel több időt töltöttek a képernyőn, mint a tiszások.
Amikor Orbán Viktor tavaly november 6-án elindult az Egyesült Államokba, az M1 esti híradójában két napon át szinte minden az ő útjáról szólt. Abban a hét adásban, amelyet a Republikon Intézet november 1. és 7. között végignézett, a politikusok összesen csaknem egy órát szerepeltek, ebből 42 perc jutott a Fidesz–KDNP-nek. Idén ugyanezen a héten az összes politikusi szereplés alig tett ki húsz percet, a fideszesek ebből bő nyolc percet kaptak, a tiszások hét és felet.
A képernyőn így alig több mint fél perc választotta el a két pártot, amikor viszont maguk a politikusok beszéltek, a különbség már jóval nagyobb volt. A hét adásban 14 fideszes megszólalást számoltak össze, a Tiszának és a Mi Hazánknak hat-hat jutott, Orbán Viktor neve pedig 25-ször hangzott el, Magyar Péteré 12-szer.
Amikor november 4-én megnyitották az ügynökadatbázist, a híradó azzal is foglalkozott, hogy Lezsák Sándor, az MDF egyik alapítója és későbbi fideszes képviselő tévesen került a hálózati személyek közé. A levéltár szerint informatikai hiba miatt jelent meg a neve 163 másik megfigyeltével együtt, az érintettek adatait később eltávolították, Lezsáktól pedig Magyar Péter és a levéltár főigazgatója is bocsánatot kért. Ugyanezen a héten a szociális ágazat béremeléséről szóló hírekben annak is helyet adtak, hogy a dolgozók kevesellték az emelést.
Az ügynökakták megnyitásának következményeiről Szabó Andrea politológust kérdezték, a Nemzeti Választási Iroda reformötleteiről pedig László Róbert választási szakértőt, miközben abból a Fideszhez kötődő szakértői körből, amelyből egy évvel korábban a vizsgált hét mind a 13 politikai témában megszólaló szakértője kikerült, ezúttal senkit sem azonosított a Republikon. A szeptemberi adásokban még négy ilyen megszólalót találtak.
A tavalyi híradókban több mint másfél órát vittek el azok a tudósítások, amelyekben a magyar belpolitika és a külpolitika összefonódott, idén ezekre alig négy perc jutott. Közben a kifejezetten külpolitikai hírek ideje húsz percről közel 47-re nőtt, a „háború” szó pedig, amely tavaly 76-szor hangzott el a vizsgált adásokban, idén 11-szer került elő.
Az augusztus 20-i újraindulás óta ez már a második olyan hét, amelyet a Republikon az előző év azonos időszakával vetett össze. Szeptemberben is kiegyensúlyozottabbnak találták a híradót a tavalyinál, novemberben pedig azt látták, hogy a kormány döntéseiről szóló anyagokban az ellenzék álláspontja és a szakértők kifogásai is helyet kaptak. Hét adásból azt még nem lehet megmondani, hogy ez lesz-e a megszokott.
Fotó: Facebook





