Elfogadták Budapest 2026-os költségvetését, de új front nyílt a főváros pénzügyei körül

Miután a városvezetés befogadta a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom több módosító javaslatát, a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2026-os költségvetését. A büdzsét a TISZA Párt, az MKKP, a DK és a Párbeszéd támogatásával 22 igen, 9 nem és 0 tartózkodás mellett fogadták el, egyúttal jóváhagyták a város jövő évi folyószámla-hitelkeretét is.

„Nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában” – olvasható az összefoglalóban. Karácsony Gergelyék szerint az „új esély” alapja az, hogy jövő áprilistól új önkormányzati politikai környezet alakulhat ki, mert a mostani rendszer hosszú távon fenntarthatatlan.

A költségvetés főösszege 532,5 milliárd forint, legnagyobb bevételi forrása az iparűzési adó lehet 318,6 milliárddal, amelyből 103 milliárdot visz el a kormány szolidaritási hozzájárulásként. A számok miatt a mozgástér szűk: Karácsony a módosítók jelentős részét befogadta, kizárólag a Fidesz „politikai javaslatait” nem támogatta. A TISZA több pénzt kért kerékpáros fejlesztésekre és iskolautcákra, a Podmaniczky Mozgalom pedig a BKK-rendészetre, valamint híd- és villamosfejlesztések tervezésére.

A költségvetési vita során Karácsony arról beszélt, hogy a büdzsé sok területen az elégséges forrásokat sem biztosítja, de szerinte még így is vállalhatóbb, mint amit a kormány a városra akar kényszeríteni. A Fidesz oldaláról ezzel szemben a pénzügyi helyzet hitelességét kérdőjelezték meg: Gulyás Gergely Kristóf azt állította, hogy a főváros meghamisította az adatait, és „Őszöd egy Excel-táblázat formájában érkezett Budapestre”.

A költségvetési vita közepette fogadta el a parlament a kormány által segélyhitelnek nevezett törvényt, amely új frontot nyitott a főváros pénzügyi helyzetéről szóló vitákban.

A jogszabály a kormány narratívája szerint Budapest fizetésképtelensége esetén nyújtana segítséget, a főváros vezetése viszont attól tart, hogy a konstrukció szoros pénzügyi felügyelet alá helyezné a várost. A hitel igénybevételét nemcsak a főváros kezdeményezhetné, hanem a Sára Botond főispán által vezetett Fővárosi Kormányhivatal is megállapíthatná a „fizetési nehézség” fennállását, és akár egy szakszervezet is elindíthatná az eljárást.

A részletszabályok alapján a hitel komoly feltételekhez kötött: teljes vagyonleltárt kellene készíteni, fedezetet – például fővárosi ingatlant – felajánlani, kéthetente likviditási tervet benyújtani, miközben egy ellenőrző bizottság akár a kifizetéseket is megállíthatná. A szabályok megszegése büntetőjogi következményekkel járhat, akár két év börtönnel a felelős vezető számára.

Karácsony Gergely a segélyhitelt „uzsorás politikai terméknek” nevezte, és azt mondta: a kormány hitelként, kamattal adná vissza azt a pénzt, amelyet korábban jogtalanul vett el a fővárostól. A főpolgármester a mintegy 20,8 milliárd forintos kormányzati tartozásra utalt, amelynek rendezése esetén szerinte nem lenne szükség hitelre, és Budapest nullszaldóval zárhatná az évet. Ellenkező esetben azonban – figyelmeztetett – a bankok felmondhatják a város folyószámlahitel-keretét, ami a működést is veszélybe sodorhatja.

Fotó: Budapest Városháza/Facebook