Szakértők szerint az EU végleg eltörölné a nemzeti vétót, de az a terv akár még vissza is üthet

Brüsszel arra készül, hogy végleg felszámolják a nemzeti vétó intézményét, ez azonban több szakértő szerint is elég rizikós, mind politikai, mind pedig jogi szempontból. 2011 óta 15 tag vétózott összesen 38 esetben az unióban, a legtöbbször a magyarok, 19-szer.

Brüsszel egyre komolyabban gondolja, hogy ideje felszámolni a vétó intézményét, mert elege van a nemzeti, főként magyar vétózásból. Az Orbán-kormánynak ez az elsődleges fegyvere Ukrajna ügyében, ez ellen lenne megoldás a megerősített együttműködés. Amikor az ukrán hitel került szóba,  az eredetileg felmerült változatnál a súlyos gazdasági válság esetén bevethető 122-es paragrafus került elő.

Hegedűs Dániel, a Német Mashall Alapítvány régióigazgatója szerint egyértelmű, hogy az EU-vezetés véget akar vetni a lehetséges magyar és szlovák vétóknak, és inkább kétharmados többséggel szavaznának a lényeges kérdésekről. Ez azonban mind jogilag, mind pedig politikailag problémás lehet – írja a HVG. 

A University College London egyik tanára, Michal Ovádek által összeállított lista szerint 2011 óta 15 tag vétózott összesen 38 esetben. A legtöbbször a magyarok éltek ezzel, 19-szer. Mikulas Dzurinda volt szlovák kormányfő, a brüsszeli agytröszt, a Martens Központ igazgatója szerint Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron elnök megelégelte az eddig érvényben lévő döntéshozatali mechanizmust. 

Csakhogy a változáshoz alapszerződést kellene módosítani, amit Magyarország, de valószínűleg más államok is elleneznének, ezért most más megoldásokat próbálnak találni Brüsszelben. 

Egy uniós diplomata elárulta, hogy az Európai Bizottság mostanában olyan jogi köntösbe csomagolja a döntéseit, amelyekhez nem szükséges minden kormánynak rábólintania. Ilyen például az orosz energiahordozók kivezetése is. Ha sikerül, minősített többséggel hagyják jóvá, ám Magyarország és Szlovákia már jelezte is, hogy az Európai Bírósághoz fognak fordulni. 

Ezzel együtt az látszik, hogy Ukrajnával kapcsolatban már összefogtak a hasonló véleményen lévő országok. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök éppen a pragmatikus föderalizmust javasolta a jelentésében, mivel a politikai feltételek nem adottak a szövetségi modell kialakítására. A többsebességes Európa azonban már most is létezik, ilyen például a Schengen is. Ezt a lehetőséget ki lehet terjeszteni a védelemre és a pénzügyekre is.

A kétharmados mechanizmus különösen a bővítéseknél jöhet jól. Egyes elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy vissza is üthet, ha átlépnek az ellenkező tagok feje fölött. Nem csupán az orosz gáz és olaj, hanem a 122-es cikkely, vagyis a befagyott orosz források ügyében is bőven előfordulhat, hogy Magyarország perre viszi az ügyet, Hegedűs Dániel szerint nem is teljesen esélytelenül. 

Úgy fogalmaz: „természetesen tudjuk, hogy a döntés 18–24 hónapon belül várható, vagyis a következő hónapokat kell túlélni”. Tehát ez egy hosszú távú probléma, amit az Unió görget maga előtt.

Egyelőre ugyanakkor nem világos, hogy valamennyi állam gyengítené-e a vétó intézményének erejét, mivel gyakorta az az utolsó eszköz a nemzeti érdekek megvédésére.