Kilenc hónap után sincs gyanúsított az újdörögdi gránátbaleset ügyében
Még mindig a bizonyítékok értékelésénél tart az ügyészség kilenc hónappal a súlyos, újdörögdi lőtéri baleset után, így továbbra sincs gyanúsítottja az ügynek. A tragédia még tavaly március 21-én történt a Magyar Honvédség gyakorlóterén, ahol kormányzati tisztviselők vettek részt egy honvédelmi felkészítésen.
Még mindig a bizonyítékok értékelésénél tart az ügyészség kilenc hónappal a súlyos, újdörögdi lőtéri baleset után, így továbbra sincs gyanúsítottja az ügynek. A tragédia még tavaly március 21-én történt a Magyar Honvédség gyakorlóterén, ahol kormányzati tisztviselők vettek részt egy honvédelmi felkészítésen.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselőnek küldött írásbeli válaszára hivatkozva a 24.hu közölte: bár az egyesített igazságügyi szakértői vélemény már elkészült, a büntetőjogi felelősség megítélése még várat magára.
A tragédia még tavaly március 21-én történt a Magyar Honvédség gyakorlóterén, ahol kormányzati tisztviselők vettek részt egy honvédelmi felkészítésen. A dobógyakorlat közben egy éles kézigránát robbant fel a feladatot végrehajtó fiatal nő kezében, aki a Miniszterelnökségen dolgozott titkárnőként.
A baleset következtében a nő mindkét kezét elveszítette, emellett életveszélyes arc- és lágyrészsérüléseket szenvedett, az életét csak a Honvédkórházban végrehajtott azonnali műtét mentette meg.
Az incidensben a kiképzést vezető katona is megsérült, aki lágyrészsérüléseket és csonttörést szenvedett.
Az ügy az elmúlt hónapokban szakmai és politikai vitákat is kiváltott. A Honvéd Vezérkar következetesen az önkéntességet és az egyéni felelősséget hangsúlyozta, míg a Honvédelmi Minisztérium a gránátok műszaki vizsgálatára hivatkozva kizárta a gyártási vagy technikai hibát. Ezzel szemben Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök bírálta a kiképzés felépítését: szerinte szokatlan szakmai döntés volt, hogy
egy kéthetes, gyorsított képzésbe éles kézigránátdobás is bekerült, ráadásul – Ruszin szerint – a tisztviselők számára a részvétel inkább volt „melegen ajánlott”, mint valódi választási lehetőség.
A hatóságok a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem hozták nyilvánosságra a szakértői vizsgálat részleteit, így továbbra sem tudni, hogy a kiképzési protokoll hiányosságai vagy emberi mulasztás vezetett-e a maradandó egészségkárosodással járó robbanáshoz.
A tragédia után a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt rendelt el nyomozást. A baleset után egy hónappal az akkor még főügyész Polt Péter azt mondta, hogy az eljárás felderítési szakaszban volt.
Április 17-ig annyi történt, hogy „a nyomozó ügyészség ez idáig szemlét folytatott le, tárgyi bizonyítási eszközöket foglalt le, valamint tanúkihallgatásokat és adatgyűjtést végzett".