Kapitány István, a Shell volt globális alelnöke vezeti a Tisza gazdasági és energetikai felkészülését
A világ egyik legnagyobb energetikai vállalatának korábbi globális vezetője, Kapitány István csatlakozik a Tisza Párt kormányzati felkészüléséhez: gazdaságfejlesztési és energetikai területen segíti a pártot. A szakember a Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért tért haza, milyen irányváltásra van szükség a magyar gazdaságban, és mit tekint a legfontosabb szakpolitikai feladatoknak egy esetleges kormányváltás után.
A világ egyik legnagyobb energetikai vállalatának korábbi globális vezetője, Kapitány István csatlakozik a Tisza Párt kormányzati felkészüléséhez: gazdaságfejlesztési és energetikai területen segíti a pártot. A szakember a Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért tért haza, milyen irányváltásra van szükség a magyar gazdaságban, és mit tekint a legfontosabb szakpolitikai feladatoknak egy esetleges kormányváltás után.
Kapitány István, a Shell egykori globális alelnöke és a vállalat kiskereskedelmi üzletágának tíz éven át meghatározó vezetője a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai felkészülésének élére áll. A szakember a Tiszta Hang podcast legújabb adásában beszélt arról, miért döntött úgy, hogy hosszú külföldi karrierje után aktívan bekapcsolódik a hazai közéletbe. Döntését személyes felelősségként fogalmazta meg:
„Ennek az országnak köszönhetem, hogy az vagyok, aki vagyok. Eljött az a pillanat, amikor a nemzetközi piacon megszerzett tudást és tapasztalatot a magyar emberek javára kell fordítanom.”
Bizalom és kiszámíthatóság nélkül nincs fejlődés
Kapitány István szerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája ma a bizalomhiány és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezet. Úgy látja, a jelenlegi működés elriasztja a befektetőket és gátolja a hosszú távú tervezést. „A tőke és a fejlődés oda megy, ahol biztonságban érzi magát. Ha a szabályok hétfőről keddre váratlanul megváltoznak, a befektetők elfordulnak” – fogalmazott.
A Tisza gazdasági programjának egyik alappillére ezért a jogbiztonság helyreállítása és a kiszámítható gazdasági környezet megteremtése. Kapitány elengedhetetlennek tartja a hazai kis- és középvállalkozások érdemi támogatását, valamint a korrupció felszámolását és az Európai Unió által visszatartott források mielőbbi hazahozatalát.
Uniós pénzek, tudásalapú gazdaság, energetikai fordulat
A kormányzati felkészülés során több konkrét szakmai prioritást is megfogalmaztak. Ezek közül kiemelt szerepet kap az uniós források felszabadítása, amelyet Kapitány a gazdaság újraindításának kulcstényezőjeként jelölt meg.
A jelenlegi, összeszerelő üzemekre épülő gazdasági modell helyett tudásalapú stratégiát sürget, ahol az oktatás nemzetstratégiai ágazattá válik. A cél a magas hozzáadott értéket előállító, kutatás-fejlesztésre építő és exportképes magyar kkv-k megerősítése.
Az energetika területén szintén fordulatot tart szükségesnek. A lakossági rezsicsökkentés fenntartása mellett az energiaszegénység felszámolását – például a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentésével –, az energiahatékonysági beruházások újraindítását, valamint a vállalkozások számára versenyképes energiaárak kialakítását nevezte meg célként. A beszélgetés során szóba került az energiabiztonság kérdése, az ellátás diverzifikációja és a paksi bővítés is.
Állami pazarlás helyett közszolgáltatások
Kapitány István bírálta az állami beruházások jelenlegi prioritásait, és az erőforrások újraelosztását sürgette.
„Nem azért fizetünk adót, hogy presztizsberuházásokat és a korrupciót finanszírozzuk” – fogalmazott, majd hozzátette: „Az adófizetők azért adják a pénzüket, hogy működjenek a kórházak és az iskolák. Nem azaz állam dolga, hogy luxusberuházásokra vagy repterekre költse a polgárok pénzét, miközben az alapvető szolgáltatások összeomlanak.”
A propaganda és a korrupció költségeinek csökkentéséből felszabaduló forrásokat az egészségügyre, az oktatásra, valamint egy átfogó bérlakásépítési programra csoportosítaná át.
Munkaerőpiaci fordulat és hazahívás
A Tisza gazdaságfejlesztési vezetője egyetért azzal az elképzeléssel is, hogy 2026. június 1-jétől ne lehessen unión kívüli, nem magyar munkavállalókat behozni Magyarországra. Helyette a Nyugat-Európában élő több százezer magyar hazacsábítását, valamint a munkaerőpiacon kívüli társadalmi csoportok képzését és bevonását tartja kulcsfontosságúnak.
Összegzésként Kapitány István úgy fogalmazott: Magyarországnak nem más gazdaságok fellendülésére kell várnia, hanem saját stratégiai előnyeire építve kell versenyképes pályára állnia. „A cél egy olyan élhető ország, ahol a kemény munka tisztességes megélhetést biztosít, és ahol a szakmaiság felülírja a politikai lojalitást.”
A teljes beszélgetés itt nézhető meg.