Annyira leromlott a magyar intézmények állapota Orbán alatt, hogy innen csak felfelé van

A magyar gazdaság problémáit legtöbbször az inflációval, a gyenge növekedéssel vagy az államháztartási hiánnyal szokás leírni. Ugyanakkor zajlik egy ennél mélyebb és hosszú távon súlyosabb folyamat is: az ország intézményi környezetének romlása.

Két nemzetközi összehasonlítás – az amerikai Heritage Foundation gazdasági szabadságindexe és a Világbank kormányzási mutatói – alapján Magyarország az elmúlt másfél évtizedben látványosan visszacsúszott az Európai Unión belül. A G7 gazdasági szakportál elemzése rávilágít: több jogállamisági és korrupciós mutatót tekintve hazánk ma már az EU leggyengébben teljesítő tagállamai közé tartozik.

Ez nem pusztán politikai vagy jogi kérdés. Az intézményi környezet minősége közvetlenül befolyásolja a beruházásokat, az innovációt, a vállalatok üzleti döntéseit és végső soron a gazdasági növekedést is.

A modern intézményi közgazdaságtan egyik alapállítása, hogy a tartós gazdasági fejlődéshez nem elegendő az alacsony adó vagy az olcsó munkaerő. Legalább ennyire fontos a kiszámítható szabályozás, a tulajdonjog védelme, a korrupció visszaszorítása és a hatékony állami működés. Ezek teremtik meg ugyanis azt a bizalmi légkört, amelyben a vállalatok hosszú távra tudnak tervezni.

A Heritage Alapítvány gazdaságiszabadság-indexében Magyarország 2010-ben még az EU középmezőnyében (a 16–18. helyen) szerepelt, 2026-ra azonban az utolsó helyre csúszott az EU27-ek között. Ennél a mutatónál nehezen merülhet fel az Orbán-kormánnyal szembeni elfogultság vádja, hiszen az erősen konzervatív amerikai intézet az elmúlt években számos, a NER-hez köthető agytröszttel működött együtt.

Az indexet alkotó 12 mutatóból mindössze négyben javult az ország pozíciója: az adóterhek és az állami kiadások, valamint a beruházási és a pénzügyi szabadság terén. (A „kormány mérete” nevű blokk harmadik eleme, a költségvetés helyzetét mérő indikátor csak 2017 óta része az értékelésnek.)

A romlás különösen a jogállamisági jellegű mutatók esetében szembetűnő, ideértve:

• a tulajdonjog védelmét,
• a kormányzati integritást, valamint
• az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

Fontos kiemelni, hogy több esetben nem is feltétlenül Magyarország abszolút teljesítménye zuhant nagyot, hanem a régiós versenytársak javítottak látványosan. Míg Románia vagy Szlovákia számos területen felzárkózott az európai középmezőnyhöz, Magyarország stagnált vagy rontott. A korrupciót mérő indikátorokban például ma már rosszabbul állunk, mint Románia – ami 15 éve még nehezen lett volna elképzelhető.

Az eredményeket érdemes összevetni egy másik neves indexxel is. A Világbank Világszintű Kormányzási Mutatói (Worldwide Governance Indicators – WGI) hasonló képet mutatnak. A jogállamiság, az elszámoltathatóság és a korrupció kontrollja terén Magyarország pontszámai 2010 óta folyamatosan romlanak, ez a visszaesés pedig 2020 után még inkább felgyorsult.

A WGI hat indikátorának becsléséhez 35, más szervezetek által gyűjtött primer forrást használ fel. Ezek olyan civil, nemzetközi és magánszervezetek által rögzített percepciós adatok, amelyek az intézményi minőség különböző aspektusait mérik fel kutatások és szakértői értékelések alapján.

A WGI szerint Magyarországon jelentős romlás figyelhető meg az alábbi területeken: véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság, politikai stabilitás, szabályozási minőség, jogállamiság, illetve a korrupció kontrollja.

Összességében tehát a Heritage Alapítvány és a Világbank felmérései is azt igazolják, hogy 2010 és 2026 között számottevően romlott a magyar gazdaság intézményi környezete. A visszaesés nemcsak az uniós és régiós összevetésben látványos, de több területen – különösen a jogállamiság és a korrupció terén – az abszolút pontszámok is csökkentek, főként a 2020 utáni időszakban.

Sokatmondó, hogy miközben a régió több állama javítani tudott intézményi mutatóin, Magyarország több rangsorban is az EU sereghajtójává vált. Mindez arra utal, hogy ez a lemaradás nem egy általános regionális trend, hanem sajátos magyar jelenség.

Ezek az eredmények ráadásul más felmérésekkel is egybevágnak. A Transparency International szerint Magyarország már negyedik éve az EU legkorruptabb tagállama, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai pedig azt mutatják, hogy régiós összehasonlításban a német cégek is egyre kedvezőtlenebbnek ítélik a hazai üzleti környezetet.