Uniós pénzek: mit ígér a kormány, és mi veszett el végleg?

A Tisza-párt vezette kormány háttérbeszélgetésen számolt be az Európai Bizottsággal kötött megállapodásról. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter ismertette, mire kellett ígéretet tenni a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáért.

Vitézy Dávid az elején leszögezte, a kormány nem csupán annyit tett, amennyit Brüsszel kért, bizonyos területeken önként vállalt többet. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást például maga a kormány kezdeményezte, az EU nem szabta feltételül. Magyar Péter miniszterelnök személyesen adta át a csatlakozási kérelmet Von der Leyennek, és az ügyészség akár 2021-re visszamenőleg is vizsgálódhatna Magyarországon. Vitézy azt is hozzátette, a feltételrendszer nem titok, hiszen a 27 szupermérföldkő és a kondicionálási elvárások 2022 óta nyilvánosak.

A csomag egyik legfontosabb eleme a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása. Az Integritáshatóság ezentúl banki és bűnügyi nyilvántartásokba is beláthat, és ellenőrizheti, hogy a közhivatalnokok – és hozzátartozóik – valóban azt vallják-e be, amijük van. Ha eltitkolt tételeket talál, büntetőeljárást kezdeményezhet, és akár a tisztségétől is megfoszthatja az érintettet. Egyúttal új bűncselekmény típus is születik: a vagyonnyilatkozattal való visszaélés akár két év börtönnel járhat.

A közbeszerzéseknél az Integritáshatóság azonnali felfüggesztést kezdeményezhet, ha uniós pénzeknél szabálytalanságot gyanít.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEK-ek) sorsa is rendeződik: amelyek nem tartanak fenn egyetemet, azoknak augusztus 31-ig vissza kell adniuk a közvagyont. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknak 2027 szeptemberéig van idejük. A kormány azért kért hosszabb határidőt, hogy ne legyen fennakadás az oktatásban.

Kármán András pénzügyminiszter elmondta: a korábbi tervekben szereplő nyugdíjreform és a különadók azonnali kivezetése helyett más irányba mentek. A cél nem az azonnali megszüntetés, hanem az adórendszer egyszerűsítése és a hatástalan kedvezmények fokozatos kivezetése, ami egyúttal plusz bevételt is teremt az államnak. Egy kivétel van: a kiskereskedelmi adó egy elemét konkrétan módosítani kell, mert ütközik az uniós belső piaci szabályokkal.

A költségvetési átláthatóság terén is tettek ígéreteket: a költségvetési törvényt szeptemberben-októberben kell majd benyújtani a parlamentnek, megszűnnek az átláthatatlan „védelmi alapok” és hasonló speciális keretek, és szigorúbb felügyelet alá kerülnek az állami vállalatok is.

Kapitány István miniszter az energetikai és gazdasági fejlesztéseket mutatta be. Másfél milliárd euró megy a magyar energiahálózat korszerűsítésére – ez évente nagyjából 1000 MW többletkapacitást jelent, ami teret nyit a nap- és szélenergia nagyobb arányú felhasználásának. A várakozás szerint ez az energia árát is csökkenti, és a rendszer biztonságát is növeli.

Újabb másfél milliárd euró a kis- és középvállalkozásokat és a lakhatást célozza, részben vissza nem térítendő támogatásként, részben kedvezményes hitel formájában.

Ha a parlament augusztus 31-ig elfogadja a szükséges törvénycsomagot, közel 16 milliárd euró érkezhet Magyarországra: 10 milliárd az RRF helyreállítási alapból, 4,2 milliárd kohéziós forrásból, 2,2 milliárd felsőoktatási keretből.

Ami már nem jön vissza: az éves lejárati szabály miatt 2 milliárd euró  – azaz nagyjából 800 milliárd forint – végleg elveszett, főként környezetvédelmi, vasúti és energetikai projekteknél.

Vitézy ezzel kapcsolatban egyértelműen kimondta: ennek felelőssége az előző, Orbán-kormányt terheli.