Eddig 119 milliárd forintot költött el a kormány nemzeti konzultációkra

Az Orbán-kormány 2011 óta használja politikai célokra a nemzeti konzultációt. Az elmúlt másfél évtizedben 119 milliárd forintnyi közpénzt használt fel erre a célra. A számokból egyértelműen látszik, hogy a konzultációk mára messze nem a kérdőívekről, hanem politikai kampányokról szólnak, ahol a reklámköltségek messze meghaladják a technikai lebonyolítás árát.

Legalább 119 milliárd forint közpénzt költött el a kormány 2011 óta a nemzeti konzultációkra – derül ki azokból az adatokból, amelyeket hosszadalmas adatigénylések és személyes iratbetekintések után tárt fel a 24.hu.

2011 és 2025 között összesen 15 nemzeti konzultációt szervezett meg a Fidesz–kormány. A 119 milliárd forintos összeg ráadásul nem végleges, mivel több kampány esetében csak részadatok álltak rendelkezésre, a hiányzó tételek feltárásához az újság közérdekű adatigényléseket volt kénytelen benyújtani.

A kormányzati kommunikáció költségei különösen a legutóbbi években szabadultak el. A 2025-ös, úgynevezett „Tisza-adóról” szóló konzultáció önmagában 12,3 milliárd forintba került, ebből 8,3 milliárdot reklámra, további 4 milliárdot nyomdai és postázási költségekre költöttek.

Mindezt úgy, hogy az akció alapjául szolgáló, névtelen Index-cikkről később a bíróság is kimondta, hogy semmi köze nem volt a Tisza Párthoz.

Még ennél is drágább volt azonban a 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció, amely minden idők legköltségesebb ilyen akciójává vált. Ennél 12,8 milliárd forint ment el reklámra, míg 3,15 milliárd forintot emésztett fel a technikai lebonyolítás, így összesen nagyjából 16 milliárd forintot. Ez az összeg már a korábbi csúcstartónak számító, Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló Voks 2025 kampány költségeit is meghaladta.

A nyomdai és postázási költségek többnyire nyilvánosak, a reklámkiadásokat viszont a kormányzat következetesen visszatartja. Ezek az adatok jellemzően csak újságírói vagy politikusi adatigénylések után kerülnek napvilágra. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda több esetben arra hivatkozva tagadta meg az elektronikus másolatok kiadását, hogy túl sok adatot kértek, és csupán személyes iratbetekintést engedélyezett, kézi jegyzeteléssel.

Kivételt mindössze a 2021-es, a járvány utáni életről szóló konzultáció jelentett, ahol elektronikus formában is hozzáférhetővé tették az adatokat. Itt derült ki, hogy a technikai költség önmagában 1,8 milliárd forint volt. A most feltárt számok összesen 31 milliárd forinttal növelték meg a korábban ismert kormányzati kampányköltéseket.

Ha a 2011-es két első konzultációt nem számítjuk, a 2012 óta elköltött mintegy 118 milliárd forintból hozzávetőleg 28 milliárd forint ment technikai lebonyolításra, míg 90 milliárd forint reklámra.

Vagyis a kormány több mint háromszor annyit költött hirdetésekre, mint magukra a kérdőívekre.

A konzultációk kivitelezéséből a NER egyik kulcsszereplője, Balásy Gyula profitált a legtöbbet. A kormányzati kampányok visszatérő kivitelezőjeként cégei gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek az állami propaganda piacán, vagyonát 2025-ben már 79 milliárd forintra becsülték.

A költségek növekedése időben jól követhető. Míg a 2010-es évek elején egy-egy konzultáció még 1 milliárd forint körüli összegből megvalósult, 2017-től, az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampánytól kezdve meredek emelkedés indult. 2023 és 2025 között már tartósan 10 milliárd forint felett jártak az egyes akciók. A 2015-ös bevándorlásos konzultáció 1,3 milliárd forintba került, nyolc évvel később a szuverenitásvédelmi már majdnem tizenkétszer ennyibe.

A számokból világosan kirajzolódik a funkcióváltás is, míg korábban a technikai lebonyolítás jelentette a fő költségtételt, mára a nemzeti konzultációk egyértelműen kampányeszközzé váltak. 2015-ben a technikai költségek még meghaladták a reklámra fordított összegeket, 2025-re viszont a hirdetési kiadások több mint húszszorosukra nőttek. A 2023-as kampánynál ez az arány már közel harmincnégyszeres volt.

Tartalmukban is jelentős az elmozdulás. A korábbi, szakpolitikai kérdések helyét mára a kormány által kijelölt ellenfelek, mint Brüsszel, az Európai Unió, Ukrajna vagy éppen a Tisza Párt – állítólagos terveiről szóló üzenetek vették át.