Nem kell nyílt cenzúra a médiahelyzet bomlasztásához - ez derült ki a magyar médiahelyzetről készült kutatásból

Átfogó jelentés készült a magyar médiahelyzet állapotáról. A New York-i Egyetem jogállamisággal foglalkozó műhelye és a Mérték Médiaelemző Műhely közös, kedden közzétett jelentése részletesen mutatja be azt a kormány által alkalmazott kifinomult hatalmi eszközrendszert. Egy másik, a Riporterek Határok nélkül készítette sajtószabadság indexből pedig az is kiderül, Magyarország az egyik legalacsonyabb helyet foglalja el az EU-s tagállamok közül a listán.

Az elemzés részletesen bemutatja, hogy 2010 óta milyen lépések követték egymást a sajtószabadság lebontásában. A Telex beszámolója szerint több ilyen metódust említenek, többek között: a nyílt cenzúra alkalmazása helyett inkább jogi, gazdasági és adminisztratív intézkedésekkel korlátozza a független média működését; a médiumok foglyul ejtésével – vagyis azzal, hogy tulajdonosi, finanszírozási és szabályozási eszközökkel kormányközeli irányítás alá kerülnek – szűkíti a független újságírás lehetőségeit; miközben

a néhány megmaradt független sajtóorgánum a rendszer működése ellenére, és nem annak köszönhetően él túl a rendszerben.

A Riporterek Határok Nélkül globális sajtószabadság indexe szerint Magyarország 2010 és 2025 között a 180 vizsgált ország közül a 23. helyről a 68. helyre esett vissza, ezzel az EU tagállamai között az egyik legrosszabb helyezést érte el. Magyarország a sajtó szabadsága szemszögéből mára nemcsak az uniós élmezőnytől, hanem számos unión kívüli országtól is elmarad.

Hazánk annak ellenére sem felel meg az európai médiaszabadság normáinak, hogy újságírók, civil szervezetek és több európai intézmény is azon dolgozott az elmúlt években, hogy fékezzék ezt a visszaesést.

A New York University Rule of Law Lab nevű műhelye a jogállamiság és az autoriter rendszerek működését vizsgálja globálisan, amelybe helyi szakértőket is bevon. A mostani dokumentum magyar részről a Mérték Médiaelemző Műhely és Bodrogi Bea, az egyetem Rule of Law Lab médiajogi szakértője, a Telex jogásza részvételével készült, míg amerikai oldalról Amrit Singh, a NYU School of Law a Rule of Law Lab igazgatója dolgozott az anyagon.

A jelentés fejezetekre bontva sorolja, a hazai független média 2010 és 2025 között milyen jogi vagy egyéb támadásokkal nézett szembe. Három fontos kategóriát emel ki:

• a fegyverként használt jogrendszert, melyben többek között felmerül a kormánypártok által irányított Médiatanács, a később létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal működése, továbbá a 2025-os „A közélet átláthatóságáról” szóló, Halász János által benyújtott, orosz mintára készült törvényjavaslatot;
• a független újságírók szándékos akadályoztatását, mely a kormányzat a független újságírók megkereséseinek rendszeres figyelmen kívül hagyását jelenti. A riportereket kizárják a nyilvános eseményekből és sajtótájékoztatókról, és a parlamenti tudósítások lehetőségeit is szűkítették;
• az újságírók ellen indított lejárató és hiteltelenítő kampányok, mely alatt az egyes újságírókkal szemben működtetett fekete kampányokat, „külföldi ügynökök”-nek és „fake news”-nak minősített szerkesztőségeket takarja.

A sajtómunkásokat zaklatják és rágalmazzák, és néhányukat törvénytelen módszerekkel, például a mobiljukra telepített Pegasus-szoftverrel megfigyelték. Ez utóbbi nemcsak adatvédelmi kérdés, hanem az újságírói forrásvédelem és a sajtószabadság alapelvét érinti.

A jelentés többek között azt javasolja a jövőbeni magyar kormányoknak, hogy:

vessenek véget az újságírók és a média politikai ellenőrzésének, és ne akadályozzák, hogy hozzáférjenek közérdekű információkhoz; a független média munkatársait ne zárják ki a kormány sajtótájékoztatóiról, nyilvános eseményeiről, a parlamentből és más közintézményekből; vessenek véget az újságírók elleni lejárató kampányoknak és hiteltelenítésnek; és tartsák be és hajtsák végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának a médiaszabadsággal és pluralizmussal kapcsolatos ítéleteit.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor