Rákot, agykárosodást és tüdőbetegséget is okozhat a Samsung gödi gyárában mért mérgező por

Hivatalos jegyzőkönyvek szerint éveken át százszoros, egyes esetekben ötszázszoros határérték-túllépés mellett dolgoztak emberek a Samsung gödi gyárában. A levegőben mérgező nikkel–kobalt–mangán por keringett, olyan koncentrációban, amelyet maga a vállalat is halálos kockázatúnak minősít. 

A Telex által megszerzett belső dokumentumok alapján a gyár egyes pontjain nem egyetlen anyag lépte túl a határértéket, hanem egyszerre három, a nikkel, a mangán és a kobalt. Ezek keveréke – az NCM-por – az akkumulátorgyártás egyik legveszélyesebb mellékterméke, amely normál esetben zárt, steril rendszerben, teljes védőfelszereléssel kezelendő. 

A gödi gyárban - a portál által megszerzett dokumentum szerint - az elszívórendszer nem működött megfelelően, a por kijutott a levegőbe, miközben nem minden dolgozó kapott megfelelő védőfelszerelést. A fémpor pedig bizonyítottan rákkeltő és idegrendszer-károsító anyag.

„Ezek az anyagok jellemzően gőz és por formájában kerülnek a munkahelyi levegőbe, és elsősorban a légutakon keresztül fejtik ki hatásukat” – mondta a Telexnek Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő. A karcinogén hatás ott jelentkezik, ahol az anyag lerakódik. Így a tüdőben, a mellkasban, az orrmelléküregekben okozhat halálos megbetegedést. Ezeken túl a nikkel belélegezve összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri károsodással is.

A mangán pedig hosszú távon az idegrendszert támadja. Mozgásromlás, koordinációs zavar, viselkedésváltozás, súlyos esetben Parkinson-szerű állapot – az úgynevezett manganizmust is okozhat az anyagnak való hosszabb távú kitettség.  A kobalt por formájában szintén rákkeltő, emellett neurológiai, hormonális és kardiovaszkuláris zavarokat okozhat, várandósság alatt magzatkárosító hatása is lehet.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a nikkelvegyületeket bizonyítottan rákkeltőnek sorolja. Nagy Marcell szerint ilyen expozíciónál 2–4 év is elegendő lehet ahhoz, hogy visszafordíthatatlan károsodás alakuljon ki. A Telex által ismertté vált iratok szerint a gödi üzemben már 2022-ben dokumentálták a súlyos túllépéseket.

A szekértő szerint a munkavédelem, a foglalkozás-egészségügy és az ellenőrző hatóságok egyaránt elmulasztották azt, amit a jogszabályok egyértelműen előírnak, a kockázatok csökkentését, a zárt technológiát, a kollektív és egyéni védelmet. 

A rákkeltő anyagok esetében nincs biztonságos alsó küszöb. Van dózis–kockázat összefüggés, de nincs olyan mennyiség, amelyről utólag kijelenthető, hogy biztosan nem okozott bajt. Egy kisebb dózis is elegendő lehet egy fogékony szervezetnél, a hatás pedig évekig, akár évtizedekig lappanghat, akkor is, ha az érintett már régen nem dolgozik ott.

Fotó: Wikipedia