Veszélyhelyzeti rendelet könnyíthette meg a gödi akkugyár és a hatóság közötti egyezkedést

A Magyar Helsinki Bizottság szerint egy, az orosz–ukrán háborúra hivatkozva 2023 szeptemberében elfogadott kormányrendelet teremthette meg annak feltételeit, hogy a gödi Samsung SDI-akkumulátorgyár ügyében ne a szigorúbb környezetvédelmi szabályok érvényesüljenek. A jogvédő szervezet úgy látja: a rendelet hatályba lépése előtt reális esély volt a súlyosan szennyező gyártás felfüggesztésére.

A Telex a hét elején számolt be arról, hogy a gyár mixing részlegének levegőjében a határértéket akár több százszorosan meghaladó koncentrációban is jelen voltak rákkeltő anyagok. Ennek ellenére az elmúlt években nem állították le a termelést, az ügyben ugyanakkor nyomozás indult.

A lap információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott az ügyben: a gyár vezetőit és munkatársait lehallgatták, majd az összegyűjtött információkról 2023 tavaszán kormányülésen tájékoztatták a minisztereket. A beszámoló szerint több kormánytag – köztük a titkosszolgálatokat felügyelő Rogán Antal – a gyártás felfüggesztését is felvetette, politikailag vállalhatatlan kockázatra hivatkozva, míg mások ellenezték a leállítást.

A Telex értesülései szerint a vállalat vezetése inkább vállalta a tízmillió forintos bírságok kifizetését, mint a légtechnikai rendszer akár milliárdos nagyságrendű korszerűsítését. Amikor komolyan felmerült a gyár bezárásának lehetősége, a cég intenzív lobbitevékenységbe kezdett. Egy, a laphoz eljutott 2024-es belső dokumentum ezt így fogalmazta meg: „Akkor a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A Magyar Helsinki Bizottság értelmezése szerint éppen ez a „kiterjedt lobbitevékenység” járulhatott hozzá ahhoz, hogy a Samsung SDI számára kedvezőbb jogi környezet alakuljon ki. A szervezet álláspontja szerint a veszélyhelyzeti rendelet életbe lépése előtt a hatályos szabályok alapján a gyártás felfüggesztése és a szennyezés forrásainak teljes felszámolása is reális forgatókönyv volt.

A rendelet azonban megszüntette azokat az automatizmusokat, amelyek súlyos környezetszennyezés esetén kötelező intézkedéseket írtak volna elő. Így a kormány irányítása alá tartozó környezetvédelmi hatóság a szennyezés mértékétől függetlenül egyezkedhetett az üzemeltetővel, amelynek nem kellett számolnia komolyabb következményekkel – állítja a jogvédő szervezet.

A Magyar Helsinki Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendelet jelenleg is hatályban van, így nemcsak a Samsung SDI, hanem más vállalatok is élhetnek az általa biztosított kedvezőbb eljárási feltételekkel.