A fideszes államtitkár Budapest ostromának évfordulóján is az orosz-ukrán háborúról beszélt

„A második világháború végső szakaszához, 1944-hez hasonlóan ma ismét egy háború pengeélén táncolunk, egy olyan viharban, amikor nem egyszerűen kormányt, hanem sorsot választhatunk magunknak” – mondta az MTI beszámolója szerint Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár pénteken a fővárosi Farkasréti temetőben, ahol Budapest ostroma civil áldozataira emlékeztek.

Február 13-án volt 81 éve annak, hogy véget ért Budapest ostroma, amely a második világháború egyik leghosszabb és legpusztítóbb városostroma volt. Az államtitkár az évfordulós megemlékezésen nemcsak a történelmi tragédiáról beszélt, hanem aktuálpolitikai üzeneteket is megfogalmazott. Kijelentette: a kormány békepárti álláspontot képvisel, és ellenáll mind a „nyugati és a keleti nyomásgyakorlásnak” annak érdekében, hogy Magyarország ne küldjön fegyvereket Ukrajnába.

Nagy János szerint Európa egy része ma „háborúpárti”, és – fogalmazása szerint – nem érti, „hogyan juthat bárkinek is eszébe támogatni egy háborút és miként juthatott Európa oda, ahol most van”. A történelmi párhuzamot tovább erősítve azt mondta: 1944 karácsonyára, amikor a front elérte Budapestet, a magyaroknak már nem volt valódi választásuk, mert „az országot egy idegen hatalom bábja vezette, aki semmire sem tudott nemet mondani”.

Beszédében arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad hagyni: „nekünk kelljen fizetnünk egy harmadik világégésért is”. A „háborús uszítás és a háborús uszítók” ellen szerinte erőre, bátorságra, összefogásra és „népi ellenállásra” van szükség. Zárásként úgy fogalmazott: „Kívánom, hogy egész Európa, de legfőképpen Magyarország megmeneküljön attól, hogy újabb és újabb háborús áldozatokra kelljen emlékeznünk.”

Budapest ostroma 1944 decemberétől 1945. február 13-ig tartott, és az európai fővárosok közül a magyar főváros szenvedte el a leghosszabb ostromot a második világháborúban. A harcok súlyos pusztítást okoztak: a város épületeinek jelentős része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, a visszavonuló német csapatok pedig felrobbantották az összes Duna-hidat.

Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei közé tartoznak a felrobbant budai lakóházak, a Fő utca és a Vitéz utca egy-egy háza, valamint a mai Margit körút és Keleti Károly utca sarkán álló Regent-ház, amelyek több száz civilt temettek maguk alá.