A kiélezett parlamenti választás felülírhatja a nemzetiségi képviseletet

Az április választásokhoz közeledve gyorsuló ütemben zajlik a leiratkozás a német nemzetiségi választói névjegyzékről, és ez egyre kétségesebbé teszi azt is, hogy újra lesz parlamenti képviselete a hazai németségnek. A jelenség mögött azonban nem mindig érdemes a pártokat keresni, a politikailag egyre tudatosabb választópolgárok érzik egyre inkább úgy, hogy szavazatuk többet ér, ha azt pártlistára adják ebben a kiélezett választási küzdelemben. 

A folyamat gyakorlatilag már lassan háromnegyed éve tart, 2025 közepén még 30 ezernél valamicskével többen voltak a regisztráltak, az apadás azonban már akkor megindult, először naponta egy-két fős volt a csökkenés, az utóbbi hónapokban pedig ez a szám már a 200-hoz közelít.

Ennek azért van jelentősége, mert nemzetiségi listáról akkor van esélye bejutni képviselőnek a parlamentbe, ha a voksok száma legalább 21 és 25 ezer szavazat közötti sávban van. Ha pedig ennél kevesebb, akkor az adott nemzetiségi listára adott szavazat elveszett. 

Ettől tarthatnak most a kiélezett választási versenyben maguk az egyik, vagy másik párt elkötelezett hívei is, bár sokan azt valószínűsítik, hogy maguk a pártok, elsősorban a Fidesz és a Tisza tesz meg mindent azért, hogy híveiket arra bírják, a nemzetiségi listáról leiratkozva, voksukat inkább a pártlistára adják; erre azonban konkrét bizonyíték nem igazán van.

Mindkettőre nem lehet szavazni, aki nemzetiségi listára adta voksát, pártlistára ezt már nem teheti, márpedig most minden egyes szavazatra szükség van. 

A hazai németség hagyományosan Baranyában koncentrálódik, itt vannak olyan települések, ahol lélekszámuk jelentősnek mondható, ezért is látogatta végig a Népszava újságírója ezt a vidéket, és érdeklődött német nemzetiségű választópolgároktól, hogy mi is állhat a háttérben, azaz miért is fogyatkozik ilyen gyorsuló ütemben a nemzetiségi listáról leiratkozók száma. 

A megkérdezettek, akik között egyként voltak fideszes és tiszás szavazók azt nem igazán erősítették meg, hogy a jelenség mögött az érintett pártok állnának, vagyis a leiratkozást nem pártok szervezik, ez önkéntes alapon megy, a politikailag egyre tudatosabban viselkedő választópolgárok ugyanis felmérték, hogy mikor ér többet a szavazatuk, és a mérleg nyelve a pártlisták felé billent egyértelműen. 

A baranyai térség választópolgárai hagyományosan a Fideszhez húznak, a jobboldal itt azért jóval kedveltebb az átlagnál, mert a németek háború utáni kitelepítése miatt egyértelműen a baloldali pártokat okolják az érintettek, vagy azok leszármazottai, hiába a Tisza nem egy baloldali politikai formáció. 

Ezzel szemben áll a tény, hogy a német kisebbséget a parlamentben 2018 óta képviselő Ritter Imre minden kormánypárti javaslatot zokszó nélkül megszavazott, vagyis a nemzetiségi mandátumot egyszerűen egy kvázi kormánypárti mandátumra konvertálta át. 

Márpedig ebből sok, korábban a nemzetiségi listára szavazónak lett elege, és iratkozott le a regisztrációs listáról, hogy az így felszabaduló szavazatát aztán majd a legesélyesebb ellenzéki párt listájára adja. 

Persze vannak kétségek is, komoly dilemmák, az egyikről az egyik település német nemzetiségi önkormányzatának elnöke számolt be. Az elmúlt ciklusokban ugyanis a parlamenti képviselet jóvoltából hatalmas mértékű támogatásban részesült a helyi német kisebbség, ami ennek hiányában elveszhet, sokakat pedig az befolyásol a szavazáskor, hogy erről nem szívesen mondana le.

Sokan ugyanakkor ezt nem fájlalják, hiszen azt mondják, hogy a nemzetiségek megmaradása szempontjából a támogatás nem minden, ugyanakkor pedig egyértelmű változást is szeretnének az ország ügyeiben.

Ezúttal amúgy sem Ritter Imre lesz a kisebbségi önkormányzat jelöltje, hanem Gallai Gergely, az ő esélye azonban egyre kevesebb arra, hogy a parlamentbe jusson, ahogy folyamatosan nő a német listáról leiratkozó választópolgárok száma.