Orbán arra büszke, hogy 6000 milliárdnyi adót tolt a lakosságra

Orbán Viktor évértékelő beszédének jelentős részét szánta arra, hogy bemutassa a választóknak: kormánya mennyi pénzt vont el egyes ágazatoktól az elmúlt 15 évben. A miniszterelnök által említett összeg azonban csak akkor jöhet ki, ha az egyértelműen a lakosságra átterhelt tételeket is figyelembe vesszük. Még így sem teljesen tiszta a számok mögötti matematika. 

A multinacionális cégek elleni harc a Fidesz választás előtti kommunikációjában ismét központi szerepet kaphat. Erre utal legalábbis, hogy a kormányközeli Nemzeti Ellenállás Mozgalom legújabb plakátkampánya már nemcsak Brüsszel, hanem a multik embereként is ábrázolja Magyar Pétert.

Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, hogy „2010 és 2025 között a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk összesen 14 956 milliárd forintot.” Arról is beszélt, szerinte kormányváltás esetén az új kabinet megkezdené a „visszagyűjtését annak a 14 956 milliárd forintnak, amit eddig elvettünk, és odaadtunk a magyar embereknek”.

A miniszterelnök arról nem árult el részleteket, hogy mi az általa közölt adatok forrása, ám az összeg olyan hatalmas, hogy első ránézésre is barokkos túlzásnak tűnik – legalábbis akkor, ha a különadókból indulunk ki. A kormányfő által említett három területtől különadók formájában 2010 és 2025 között 5500 milliárd forintot szedett be a kormányzat. Ha megengedőek vagyunk, és ehhez hozzáadjuk a 2010 és 2013 közötti összes ágazati különadót, a végösszeg akkor is 9000 milliárddal kevesebb, mint amiről a miniszterelnök beszélt.

Még az összes különadót összeadva sem jön ki a kormányfői matek. Ezekből ugyanis 2010 óta 12 800 milliárd forint folyt be az államkasszába, ráadásul ezen összeg jelentős részét nem a vállalkozások fizették. A távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a biztosítási adót és a légitársaságok hozzájárulását még a költségvetési kimutatásokban sem vállalati, hanem a fogyasztáshoz köthető adóként tartják nyilván. Márpedig ezekből szinte pontosan 6000 milliárd forint folyt be, ami némileg még több is, mint amennyi a kormányfő által kiemelt három terület cégeitől érkezett.

Az ilyen befizetéseket vállalatoktól beszedett adónak minősíteni nagyjából olyan, mintha azt mondanánk, hogy a (szintén a fogyasztáshoz kapcsolt adók közé sorolt) áfa a vállalatokat terhelte. Bár a tények mást mutatnak, elképzelhető, hogy a miniszterelnök egyéb transzfereket is beleszámolt a közel 15 ezer milliárdos összegbe.

Ilyen lehet például az árszabályozási intézkedések – mint az árstop és az árrésstop – hatása. Ezek az élelmiszerek esetében együttesen is százmilliárdos nagyságrendűek lehetnek, az üzemanyagnál pedig megközelíthetik az ezermilliárdot (bár utóbbit a Mol jelentős részben visszakapta). Szintén szerepelhet a kalkulációban valamilyen formában a rezsicsökkentés hatása, ám ez abból a szempontból furcsa lenne, hogy az intézkedés szinte teljes egészében egy állami céget, a lakosságot egyedüliként kiszolgáló MVM-et terhelte, amely erre a költségvetésből kapott ellentételezést.

A számokról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megemlékezett. A posztja alapján az összegben minden „közteherviselésre fordítandó állami elvonás” benne van, azaz az adók, járadékok, illetékek és olyan célzott intézkedések is, mint az árrésstop. A tárcavezető által közzétett számok azonban így sem igazán oszlatják a homályt, mert egyáltalán nincsenek összhangban a fenti grafikonon is látható hivatalos költségvetési adatokkal, így továbbra sem egyértelmű, mi szerepel a számításban.

Fotó: YouTube/Hír TV