Csővezeték-dráma háborús díszlettel
A magyar kormány szerint Ukrajna veszélyezteti Magyarország energiaellátását. A háttérben azonban egy orosz dróntámadás miatt leállt kőolajvezeték, vitatott javítási határidők és NATO-szinten is nehezen értelmezhető fenyegetés áll.
A magyar kormány szerint Ukrajna veszélyezteti Magyarország energiaellátását. A háttérben azonban egy orosz dróntámadás miatt leállt kőolajvezeték, vitatott javítási határidők és NATO-szinten is nehezen értelmezhető fenyegetés áll.
Orbán Viktor csütörtök reggel tette közzé azt a levelet, amelyben felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy hagyjon fel magyarellenes politikájával. A miniszterelnök szerint Ukrajna évek óta azon dolgozik, hogy Magyarországot belesodorja a háborúba, és a mostani lépések – köztük a Barátság kőolajvezeték újraindításának késlekedése – a magyar családok energiaellátását sodorják veszélybe – írta meg a Telex.
A kormányfő állítása szerint Kijev, Brüsszel és a magyar ellenzék összehangoltan próbál ukránbarát kormányt hatalomra segíteni Budapesten. A levélben követelte a Barátság vezeték azonnali megnyitását és a magyar energiabiztonságot érintő további támadások leállítását.
Lényeges azonban látni a részleteket is, ugyanis a vezetéket januárban orosz dróntámadás érte Nyugat-Ukrajnában, Brodi térségében, ami miatt leállt a Magyarországra és Szlovákiába irányuló orosz kőolajszállítás. A kiesés miatt a Mol kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását, a kormány pedig az Adria-vezetéken keresztül, tengeri importtal pótolná az olajat.
Az Európai Bizottság szerint a szállítás nem politikai okból szünetel, hanem a háborús károk helyreállítása húzódik, részben a folyamatos orosz támadások miatt.
Orbán Viktor azonban tudomást sem vége a nyilvánvalóról, a Védelmi Tanács ülése után bejelentette országszerte megerősítik a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét, katonákat vezényelnek ki, és fokozott rendőri jelenlét lesz az erőművek, elosztóállomások, irányítóközpontok környékén. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe. Orbán Viktor odáig is elment, hogy egy készülő ukrán akció kivédéséről beszélt, ám konkrétumokat nem közölt.
Nemzetbiztonsági szakértők szerint azonban, ha valóban fennállna egy NATO-tagállam elleni külső fenyegetés, annak azonnali és teljes körű tájékoztatást kellene maga után vonnia a NATO-szövetségesek felé – operatív részletekkel együtt. Ilyen lépésnek azonban nincs nyoma – erről már a Népszava írt.
Szakértők szerint minden valós alapot nélkülöz az Orbáni kommunikáció, ugyanis úgy vélik, hogy technikailag és politikailag is életszerűtlen, hogy Ukrajna saját szakállára támadást indítson egy NATO-tag ellen, miközben nyugati támogatásból finanszírozza honvédelmét, és területén több nyugati titkosszolgálat is jelen van. Egy valódi fenyegetés esetén ráadásul nem látványos, kommunikációs eszközökkel kísért intézkedésekre, hanem diszkrét, fedett műveletekre és kibervédelmi erősítésre lehetne számítani. A mostani intézkedések így inkább politikai üzenetként értelmezhetők, mint operatív szükségszerűségként.
Volodimir Zelenszkij szerdán arról beszélt, hogy a Barátság kőolajvezeték gyors helyreállítása rövid távon nem reális. Az orosz támadások megsemmisítették az odesszai fekete-tengeri kikötőt a vezetékkel összekötő infrastruktúrát, és az energetikai hálózat folyamatos célpont. Az EU sürgetése sem változtat azon, hogy a javítás biztonsági körülmények között zajlik, és az infrastruktúra működtetése közben emberek sérültek meg. Az ukrán elnök egyértelmű üzenetet is küldött Orbánnak: ha energetikai tűzszünetet akarnak, azt Oroszországnál kell kezdeményezni.
A vita közben odáig fajult, hogy Magyarország és Szlovákia az Ukrajnába irányuló sürgősségi villamosenergia-export leállítását is kilátásba helyezte. Mindezt egy olyan időszakban, amikor Oroszország hónapok óta intenzíven támadja az ukrán erőműveket és hálózatokat, jelentős áramhiányt és importkényszert okozva.