Szolnok után egyre több város tagadja meg a szolidaritási hozzájárulás befizetését

Az önkormányzatok és a kormány közötti konfliktus tovább éleződött a szolidaritási hozzájárulás miatt: több város nyíltan szembement a befizetési kötelezettséggel, míg mások – mozgástér hiányában – eleget tettek annak. A vita középpontjában az áll, hogy a rendszer valóban a rászoruló településeket segíti-e, vagy inkább a központi költségvetést gyarapítja.

Április 15-én lejárt a szolidaritási hozzájárulás befizetésének határideje, azonban több önkormányzat vezetése megtagadta az utalást. Nagykanizsán a polgármester bejelentette, hogy az idei, több mint egymilliárd forintos összeget nem fizetik be, mert nem akarják, hogy „a leköszönő kormány döntsön a felhasználásáról”.

Orosházán is hasonló döntés született: a város nem utalja át a csaknem 232 millió forintos aktuális részletet, és az éves, mintegy 661 milliós kötelezettséget sem teljesíti egyelőre. A városvezetés hangsúlyozta: „Orosháza nemet mond!”, és bíznak abban, hogy egy új kormány „visszaadja az önkormányzatok szabadságát”.

Szolnokon különösen éles hangvételű nyilatkozatot tett Győrffy Mihály, aki egyértelművé tette, hogy a város nem hajlandó jelenleg befizetni a hozzájárulást. „Nem adjuk a pénzünket Mészáros Lőrincnek vagy Orbán Viktornak!” – fogalmazott, majd hozzátette: „egyetlen forintot sem bízunk a már ügyvezetőként működő, leköszönő tolvaj Orbán-kormányra”.

A polgármester szerint a döntés politikai és bizalmi kérdés is: „Szolnok a szolidaritási adót csak a Tisza-kormány megalakulása után hajlandó befizetni”, és hangsúlyozta, hogy abban bíznak, egy új vezetés „méltányosabb lesz városunkkal, mint amilyen a Fidesz volt”. Győrffy azt is kiemelte, hogy ez tudatos üzenet: „nem fogjuk finanszírozni azt a rendszert, amely szerintünk igazságtalanul vonja el az önkormányzatok forrásait”.

Ezzel szemben Szeged végül befizette a közel 2,1 milliárd forintos összeget, bár a városvezetés ezt „felháborítónak” nevezte. Indoklásuk szerint nem volt valódi mozgásterük: ha nem teljesítik a befizetést, az államkincstár automatikusan levonta volna az összeget. Hangsúlyozták, hogy a város felkészült erre a helyzetre, és rendelkezésre állt a szükséges forrás.

A szolidaritási hozzájárulás rendszere régóta vitatott. Elvileg a tehetősebb települések befizetéseiből támogatják a szegényebbeket, azonban a kritikusok szerint a pénz jelentős része nem közvetlenül hozzájuk kerül, hanem a központi költségvetésbe olvad. Az elmúlt években ráadásul folyamatosan nőtt az elvonások mértéke, miközben a befizetések döntő részét a települések kis hányada állja.

A főváros helyzete különösen feszült. Karácsony Gergely halasztást kért a Magyar Államkincstártól a következő, 37,1 milliárd forintos részlet befizetésére. Levelében arra figyelmeztetett, hogy a különböző tételek egyidejű esedékessé válása „külön-külön is veszélyeztetik a fővárosi önkormányzat működését, a közfeladatok ellátását”.

A főpolgármester szerint a helyzet odáig fajulhat, hogy a város nem tudja teljesíteni alapvető kötelezettségeit: „ha a kincstár kiadja a hatósági átutalási megbízást, a főváros nem tudja kifizetni az áprilisi munkabéreket május elején”.

A Magyar Államkincstár előtt tartott sajtótájékoztatóján így fogalmazott: „Ha elnéznek abba az irányba, akkor láthatják, hogyan szórtak el 100 milliárd forint közpénzt”, majd hozzátette: „én arról a százmilliárdról beszélek, amelyet a leköszönő kormány akar a fővároson szolidaritási hozzájárulás címén behajtani”.

Karácsony hangsúlyozta azt is, hogy a városvezetés minden körülmények között biztosítani kívánja Budapest működését: „mindenféle kormányzati önkény ellenére elkormányozzuk a várost”, ugyanakkor felszólította a kincstár vezetését, hogy éljen a halasztás lehetőségével, mert ennek hiányában „a közszolgáltatások kerülnek veszélybe”, ami szerinte akár „hivatali visszaélés” gyanúját is felvetheti.