Elkezdték kivonni a katonákat a kritikus infrastruktúrák mellől

Két nappal a választási vereség után már elkezdték kivonni a katonákat az energetikai létesítmények mellől – pedig a kampányban még ukrán fenyegetéssel indokolták a kivezénylésüket.

A kampány utolsó heteiben a kormány kommunikációjának egyik központi eleme volt az ukrajnai háború „átgyűrűzésének” veszélye. Többször felvetették, hogy a konfliktus akár közvetlen biztonsági kockázatot is jelenthet Magyarország számára, és a kormányzati megszólalásokban visszatérően megjelent az a narratíva, hogy magyar energetikai létesítmények is célponttá válhatnak.

Orbán Viktor február 25-én egy erős hangulatú videóban jelentette be: a Magyar Honvédség katonákat vezényel ki a kritikus infrastruktúrákhoz, hogy megerősítsék azok védelmét.

A bejelentést vizuálisan is megtámogatták: fegyveres katonák jelentek meg energetikai létesítményeknél, a képek pedig gyorsan a kampány egyik visszatérő elemévé váltak.

A döntést akkor a megnövekedett biztonsági kockázatokkal indokolták, különösen a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségekre hivatkozva. A kormányfő és több kormányzati szereplő is arról beszélt, hogy nem lehet kizárni további támadások vagy szabotázsakciók lehetőségét, ezért szükséges a katonai jelenlét. A lépés azonban már akkor is politikai értelmezéseket kapott: kritikusai szerint a katonák megjelenítése legalább annyira szolgálta a kampány üzeneteit, mint a tényleges biztonsági célokat.

Ehhez képest a parlamenti választás és a Fidesz veresége után alig két nappal már megindult a visszarendeződés. A vezérkari főnök elrendelte a korábban kirendelt katonák fokozatos kivonását az energetikai létesítményektől – erről számolt be a 444 több forrásra hivatkozva.

A Honvédelmi Minisztérium később megerősítette az információt. Közlésük szerint a Magyar Honvédség „megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem egyik napról a másikra történik a kivonás, hanem egy fokozatos, helyszínről helyszínre haladó folyamatról van szó.

A minisztérium indoklása szerint időközben az érintett infrastruktúrát üzemeltető cégek – köztük energetikai vállalatok – felülvizsgálták saját biztonsági protokolljaikat és intézkedéseiket. Ennek eredményeként több helyen saját erőből erősítették meg az őrzést és védelmet, így már nincs szükség katonai jelenlétre.

A tárca közlése alapján 2026. április 15-től a honvédség megkezdte a kivonulást azokról a létesítményekről, ahol az Energiaügyi Minisztérium már nem tart igényt a katonai megerősítésre. Ez azt jelenti, hogy az egyes helyszíneken eltérő ütemben történik a csapatkivonás, és egyes objektumoknál – legalábbis átmenetileg – továbbra is maradhat katonai biztosítás.

A műveletben eddig mintegy 600 katona vett részt, akik különböző energetikai és egyéb kritikus infrastruktúrák védelmét látták el az elmúlt hetekben. A mostani döntés értelmében az ő számuk fokozatosan csökken, ahogy az egyes helyszínek visszakerülnek a civil üzemeltetők kizárólagos felügyelete alá.

Címlapkép: Honvédelmi Minisztérium