A hét rettegtetése – katonákat rendelt Orbán civil létesítmények őrzésére

Az ukrán–magyar konfliktus új szintre lépett: miközben az olajszállítás leállása körüli vita egyre élesebb diplomáciai üzengetéssé fajult, Orbán Viktor már katonákat rendelt a kritikus energetikai létesítményekhez egy vélelmezett ukrán fenyegetésre hivatkozva. A biztonságpolitikai szakértő szerint viszont valójában nincs igazi fenyegetés, és az egész csak egy kampányfogás a magyar kormány részéről. 

Ma még nem tudhatjuk pontosan, hogy milyen mértékben eszkalálja az amúgy is feszültségekkel terhes ukrán-magyar viszonyt Orbán szerdai bejelentése, hogy egy vélelmezett ukrán fenyegetésre hivatkozva katonákat rendelt a kritikus energetikai létesítmények őrzésére, vagy mindez csupán egyszerű belpolitikai célokat szolgál csupán, annyi azonban bizonyos, hogy ez újabb szintlépést jelent minden tekintetben. 

A történet onnan indul, hogy egy hónapja, pontosan január 27-én leállt a Magyarországra irányuló orosz kőolajszállítás a Barátság vezetéken, miután azt harci cselekmények során találat érte Ukrajna területén. A rendelkezésre álló hivatalos beszámolók szerint orosz dróntámadás rongálhatta meg a rendszer egyik kulcsfontosságú létesítményét, feltételezhetően egy szivattyúegységet Brodi térségében.

A magyar és az ukrán fél közötti üzengetés azonnal megindult, a magyar kormányzat pedig, ahogy a háború kitörése óta mindig, most is gondosan elkerülte a valódi tettes megnevezését, és helyette az áldozatot hibáztatva az Ukrán fél felelősségét vetette fel azt olajszállítások szünetelése miatt. Ukrán oldalról folyamatosan azt kommunikálták, hogy dolgoznak a hiba elhárításán, a harci cselekmények ellenére megpróbálják kijavítani a megrongálódott csővezetéket, ám ezeket a fogadkozásokat magyar oldalról hitetlenséggel fogadták, és a későbbiekben volt egy pillanat, amikor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Zelenszkíjt egyenesen le is hazúgozta. 

A hazai kormányzati narratíva ezen közben a magyar energiabiztonság súlyos megrendüléséről beszélt, szóba került a stratégiai tartalékok azonnali felszabadítása éppúgy, mint annak a követelése – és ez már a horvátokkal való jóviszonyt is érzékenyen érintette – hogy az Adria vezetéken legyen lehetőség kizárólagosan csak orosz forrásból olajhoz jutni.

Orbán Viktor szerdai bejelentése így nem egy hirtelen, „minden ok nélküli” lépésnek tűnik, hanem egy több hete épülő energetikai konfliktus következménye, egy elhúzódó olajszállítási vita Ukrajnával, melyet viszont a magyar kormány gondosan átkeretezve „ukrán politikai nyomásgyakorlásnak”, vagy éppen „olajblokádnak” állít be. 

„Az ukrán kormány olajblokáddal gyakorol nyomást a magyar és a szlovák kormányra. De itt nem állnak meg, további akciókra készülnek, hogy megzavarják a magyar energiarendszer működését” – közölte a miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után. Bejelentette, hogy „a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárítására szükséges eszközöket is telepítünk”. „A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig elrendeltem a drónrepülési tilalmat” – közölte Orbán miután meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok beszámolóit.

Nem sokkal később a helyzet drámaiságát fokozandó Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt is elárulta, hogy mire lehet számítani a gyakorlatban. „A mai védelmi tanácson a miniszterelnök felkért, hogy alapítsam meg azt az egyeztető törzset, amely gondoskodik arról, hogy az energetikai infrastruktúránk védelme fokozásra kerüljön. (...) Az intézkedés során a magyar honvédség állománya települni fog az ország számos pontján. Az ehhez szükséges erők rendelkezésre állnak.”

Másnap már a honvédelmi miniszter az M1 reggeli műsorában arról beszélt, hogy megaalakult az Egyeztető Törzs, amelynek feladata a kritikus infrastruktúra, azaz az energetikai rendszer elemei védelmének megerősítés, és bár azt mondta, ezeket most is védik, de a honvédség is csatlakozik majd ehhez.

A műsorba utalt arra, hogy már priorizálták az Energiaügyi Minisztériumtól kapott listát, az ezen szereplő objektumok felderítése zajlik most, majd nemsokára megindul a honvédség fokozatos kitelepülése. 

Az Egyeztető Törzs munkájáról a miniszter a közösségi oldalán is beszámolt, ahol azt mondta egy kis könnyedséget vive a drámai helyzetbe, hogy „Magyarország kritikus infrastruktúrájának védelme fontos feladat, de azért egy kávé még belefér.”

Szintén csütörtöki fejlemény volt, hogy Orbán Viktor nyílt levelet írt Volodimir Zelenszkijnek.

„Ön az elmúlt napokban elzárta a Magyarország energiaellátásában kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket. Az Ön lépései Magyarország érdekeivel ellentétesek, és a magyar családok biztonságos és megfizethető árú energiaellátását veszélybe sodorják. Ezért felszólítom, hogy változtasson magyarellenes politikáján!” – írta a Zelenszkijnek címzett levélben Orbán, majd felszólította az ukrán elnököt, hogy azonnal nyissa meg a Barátság kőolajvezetéket, és „tartózkodjon a Magyarország energiabiztonsága elleni további támadásoktól”.

Persze fokozni még ezt is lehetett, a szokásos péntek reggeli miniszterelnöki rádió interjúban Orbán már egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Megtámadtak bennünket, olajblokád alá vettek. Most még nem az embereket, nem a városainkat, hanem a gazdaságunkat vették célba, hiszen, ha nincs kőolaj a Barátság vezetéken keresztül, abból gazdasági káosz lesz.” 

Gulyás Gergely a kormányszóvivői tájékoztatón ugyanakkor már azzal a kérdéssel volt kénytelen szembesülni, ráadásul a kormánypárti M1 riporterétől, amely azt feszegette, hogy köze van-e a katonák kirendelésének a közelgő választáshoz, mivel az ellenzék szerint a kormány hamis zászlós műveleteket készíthet elő.

Gulyás természetesen azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy az energiával kapcsolatos vészhelyzetnek nincs köze a választáshoz, azok rendben le fognak zajlani, és természetesen nem kell semmiféle szükségállapottól tartani. 

Rácz András Oroszország-szakértő pedig próbálta helyén kezelni az orbáni bejelentést, amikor Facebook-posztjában a maga keresetlen módján úgy fogalmazott, hogy a kormány nem mond igazat, valójában nem fenyeget semmiféle ukrán támadás veszélye. 

Erre szerinte az mutat, hogy az ilyen esetekre megvan a bevett protokoll, és ha egy NATO-tagállam valóban ilyen akciókra lát reális esélyt, akkor először is a washingtoni szerződés negyedik cikkelyét kell aktiválnia, és konzultációt kérni a NATO-szövetségesektől. 

Vagyis Rácz szerint az, hogy a magyar kormány a NATO-konzultáció helyett azt választotta, hogy katonákat küld a kritikus energetikai infrastruktúra védelmére, azt bizonyítja, hogy valójában nincs igazi fenyegetés, és az egész csak egy kampányfogás.

Az ukrán fél sem maradt ugyanakkor tétlen a kibontakozó konfliktus alatt, és a napokban berendelte a kijevi magyar nagykövetség ügyvivőjét, Heizer Antalt, amit Szijjártó Péter külügyminiszter jelentett be Facebook-oldalán. 

Szijjártó közlése szerint az ukrán külügyben elismerték, hogy politikai okokból tartják zárva a Barátság kőolajvezetéket, és fegyvert valamint pénzt várnának a szállítás újraindításáért, amit Magyarország elutasít. A magyar kormány azt állítja, nincs műszaki akadálya az olajszállítás folytatásának, ezért követeli annak azonnali újraindítását, és Ukrajnát az energiaellátás veszélyeztetésével vádolja. A miniszter emellett ukrán beavatkozást is emlegetett a magyar választási folyamat kapcsán. 

Néhány órával később viszont az ukrán külügyminisztérium cáfolta Szijjártó állításait, és közölte, hogy a találkozón nem hangzott el politikai indok a szállítás leállítására. Az ukrán fél szerint inkább Orbán Viktor aggályairól folyt a megbeszélés.