Fejtrágyázza idejében az őszi búzát és a repcét!

A vegetáció meginduláskor, illetve annak intenzívvé válásakor a legfontosabb feladatunk az őszi vetésűek fejtrágyázása. De milyen kérdéseket is kell feltenni és megválaszolni ilyenkor?

Mennyit?

Mikor?

Mivel?

Persze a válaszok feltételezik a MIÉRT? ismeretét. Azaz miért kell adott mennyiségű tápelemet kijuttatni, mely fejlődési szakaszban és melyik termékkel/termékekkel. Mivel a fejtrágyázáskor a cél és a lehetőség is elsősorban a makroelemek (a foszfor és a kálium kivételével) pótlása, e helyen is ezen elemek pótlására szorítkozunk. A dózis meghatározásához jó kiindulási alap a fajlagos szükséglet (lásd 1. táblázat).

Az elmúlt időszakból tanulva tudjuk, hogy a jövedelmező növénytermesztést csak a hatékonyságnövelés, valamint az intenzív gazdálkodás, azaz a nagyobb hozamok elérése, nagyobb inputköltségek mellett teszi lehetővé. Ezt igazolják a nyugat-európai országokban felhasznált hatóanyag-mennyiségek és az elért hozamok is. Így a jövedelmező gazdálkodás csak a megfelelő mennyiségű hatóanyagok kijuttatásával – minden egyéb feltétel kielégítése mellett – érhető el. Talajaink tápelem-szolgáltató képessége egyre kisebb. A nitrogén-szolgáltatást a talaj oldaláról a humusztartalom biztosítja, azonban ennek mértéke igen korlátos, az időjárástól (és egyéb tényezőktől is) erősen befolyásolt. Ezért a felvett tápelemmennyiségek döntő többségét trágyával kell biztosítanunk.

Mikor juttassuk ki a szükséges mennyiségű hatóanyagot?

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az adott tápelem(ek) szempontjából kritikus fejlődési szakaszokat közvetlenül megelőző időpontban. Az intenzív tápelemfelvételi időszak a búza és a repce esetében ez a bokrosodás vége, szárbaindulás időszaka. Ekkor veszi fel a növény a nitrogén, kalcium, magnézium és kén igényének legalább 2/3-át. Ráadásul elég gyorsan, hiszen tápelemtől függően a felvétel napi 0,2-5,0 kg/nap közötti. Amit ebben az időszakban nem adunk meg a növényeknek, azt később már nem fogjuk tudni.

Milyen műtrágyát használjunk?

Erre a kérdésre is egyszerű a válasz: a leghatékonyabbat. A kérdés csak az, hogy ezt el tudjuk-e dönteni, illetve hogy a döntési folyamat során valóban figyelembe veszünk-e minden tényezőt vagy csupán a fajlagos árat? Látszólag azt mondhatjuk, hogy a fajlagos ár a meghatározó, azonban a helyzet az, hogy az „olcsó” műtrágya nem feltétlenül a leghatékonyabb műtrágya. Vegyük csak alapul azt, hogy a különböző műtrágyatípusok közül melyikből származik a legtöbb nitrogén-veszteség. 

A karbamid a legmagasabb nitrogéntartalmú műtrágya, melynek 46% nitrogéntartalmából a volatilizáció során 13% (vagy még több) eltávozik, elviszi a szél. Ugyanezen kutatások szerint a MAS típusú Pétisóból kevesebb mint 1%. Azaz a karbamid nitrogéntartalmának több mint 28%-a elvész, így az ára sem annyi amennyiért megvettük, hanem hatóanyag arányosan 28%-kal több! Ráadásul a karbamid és az ammónium-nitrát is erősen savanyítja a talajt. Az előbbi esetében minden 100 kg felhasznált műtrágya esetén 80-100 kg, az utóbbinál 60 kg/ha kalcium-karbonátot kell kijuttatni ahhoz, hogy a talaj nem savanyodjon. 100 kg granulált mész ára, nem számítva a kijuttatási költséget, kb 8000-9000 Ft. 

De miért fontos a talajsavanyodás?

Mert a savanyú talajból a növények kevesebb tápelemet tudnak felvenni, hiszen azok, lekötődnek, kimosódnak. Az így felvehetetlenné vált tápelemek értéke, azaz a veszteségünk újabb 13 000-20 000 Ft/ha. Mondhatjuk, hogy ott vannak a semleges, gyengén lúgos kémhatású talajok, melyeknek nem árt a karbamid vagy más savanyító hatású műtrágya. Ez nincs teljesen így. Egyfelől a semleges vagy a fölötti pH nem jelenti azt, hogy a benne lévő kalcium a növény számára felvehető formában van jelen, így ebben az esetben a kalcium lesz a hozamot limitáló tényező. Ráadásul a lúgos pH, meg persze a vízzel telített talaj, segíti a denitrifikációt, ami szintén nitrogénveszteséget okoz. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy bizonyos MAS típusú műtrágyákkal nemcsak nitrogén és kalcium, de a növények számára szintén nélkülözhetetlen magnézium és kén is pótolható, mely két utóbbi tápelem külön menetben történő pótlása szintén jelentős költségtényező, illetve azok hiánya csökkenti a hozamot és rontja a minőségét.

A nitrogén, a kalcium és magnézium egyidejű pótlására kifejlesztett termék a Pétisó (27% N+7% CaO+5% MgO) és a GreenMax (15,9% N+16,1% CaO+11,6% MgO). Mindkét termék dolomit formájában tartalmazza a kalciumot és magnéziumot, ráadásul nagyon finomra őrölve, ezáltal az sokkal nagyobb fajlagos felülettel és reaktivitással rendelkezik. A Pétisó tonnánként 228 kg, a GreenMax 550 kg, hazai forrásból származó bányászott dolomitot (azaz karbonát formájában tartalmazza a kalciumot és a magnéziumot) tartalmaz. A Pétisó nem savanyítja a talajt, ezért annak javasolható, aki szeretné szinten tartani a talaj kémhatását, és csak kisebb mennyiségű kalciumot és magnéziumot kell pótolnia. Prillezett formája, higroszkóposabb, könnyebben oldódik vízben, kevesebb bemosó csapadékot igényel, ezért alkalmas megkésett fejtrágyázásra is. Granulált formája nagyobb szórásszélességgel szórható, hosszabb időn keresztül biztosít nitrogént a növény számára. A GreenMax alkalmazása akkor indokolt, ha a talaj savanyú kémhatását el kell tolni a semleges felé. Minden 1 t GreenMax felér egy 300 kg/ha dózisú mésztrágyázással is! Ráadásul granulált, könnyen szórható, és nagy mennyiségű kalciumot és magnéziumot pótol a talajba, a nitrogén mellett. A kémhatás növekedésére már a kijuttatás évében is számíthatunk.

Természetesen abban az esetben, ha a nitrogénnel együtt kalciumot és ként kell pótolnunk választhatjuk a Pétisó+S 24-12 vagy a Pétisó S-Max 20-18 műtrágyákat, melyek 24, illetve 20 % nitrogént és 12, illetve 18% ként (SO₃) tartalmaznak. Az előbbi a kisebb, az utóbbit a nagyobb kalcium és kénigény kielégítésére használhatjuk eredményesen. Mindkettő granulált termék.

Amennyiben a nitrogén, kalcium, magnézium és kén pótlása is indokolt, úgy az egyik fejtrágyázásra a Pétisó vagy a GreenMax, a másikra a Pétisó+S 24-12 vagy a Pétisó S-Max 20-18 használata javasolt.

Ne feledje, a Pétisó és a GreenMax használatával nem csak a környezetet védi, de jobb tápanyag-hasznosulást, gazdaságosabb termelést, nagyobb hozamot, alacsonyabb fajlagos költséget is elérhet!