A mikroelemek szerepe, jelentősége zöldség és gyümölcs kultúrákban

A növénytermesztés sikerességét nagymértékben befolyásolja a megfelelő tápanyagellátás!  A növényeknek a makroelemeken (N, P, K) kívül szükségük van az ún. mezoelemekre (S, Ca, Mg) valamint különféle mikroelemekre, más néven nyomelemekre is (B, Cu, Zn, Fe, Mn, Mo, Cl, Ni). Ugyan ez utóbbi tápelem csoportból a zöldségféléknek, gyümölcsöknek csupán egész kevés mennyiség szükséges a másik kettő tápelemcsoporthoz viszonyítva, azonban hiányuk esetében komoly problémákkal szembesülhetünk. Ez megmutatkozhat a termésmennyiség csökkenésében, fejlődési rendellenességekben vagy minőségi problémákban. A megfelelő mikroelem ellátottság ugyanis javítja a termések méretét, színét, növeli a cukor és vitamintartalmat, fokozza a tárolhatóságot és ellenállóbbá teszi a növényeket a betegségekkel és különböző stressztényezőkkel szemben. A felsoroltakon túl szabályozzák a fotoszintézist, enzimek működését teszik lehetővé, befolyásolják a virágzás, termésképződés folyamatait is. A mikroelemek szerepe tehát megmutatkozik számos növényélettani folyamatban.

A legfontosabb mikroelemek és szerepei:

A különböző zöldség és gyümölcskultúrák eltérően reagálnak az egyes mikroelemek hiányára vagy akár a túlzott mennyiségben való jelenlétre is. A lenti bemutatásukra szolgáló felsorolás sorrendje nem az egyes kultúrák mennyiségi igényeit tükrözik.

Bór (B): Szerepe igen fontos és sokrétű a zöldség és gyümölcs kultúrákban. A bór elsősorban a virágzást és terméskötődést befolyásolja, de kiemelt szerepet játszik a sejtfalak kialakításában is. Javítja a pollen csírázóképességét, fontos szerepet tölt be továbbá a cukorszállításban. Hiánya leggyakrabban a generatív szerveken látható először. Homoktalajokon gyakran tapasztalható bórhiány, amit célzott és többszöri kijuttatással lehet megelőzni. A túladagolása viszont kerülendő, mivel toxicitást, azaz mérgezést eredményez.

Bórhiányra leginkább érzékeny növények:
-    alma esetében a bór hiányánál gyengébb a virágzás, rossz a terméskötődés és belső barnulás és párásodás alakulhat ki.
-    céklánál a hiánya szívrothadáshoz vezethet.
-    paradicsom és paprika esetében a hiánya rossz terméskötődéshez és deformált termések kialakulásához vezet. 

Cink (Zn): A cink elsősorban a növényi hormonok, például az auxin képződésében játszik szerepet, ezért nélkülözhetetlen a hajtásnövekedési és levélfejlődési folyamatokban. Intenzív növekedési fázisokban elengedhetetlen a jelenléte az egészséges és zökkenőmentes fejlődés érdekében! Hiányában lassú növekedés, apró levelek, torz hajtások és rövid ízközök alakulnak ki.

Cinkhiányra leginkább érzékeny növények:
-    almánál gyengébb a hajtásnövekedés és kisebbek a termések.
-    kukorica esetében gyakran jelentkezik cinkhiány hideg talajokon. Hiánytünete a leveleken jól látható világos sárga, fehér hosszanti csíkok formájában látható. Csemegekukoricánál az egyik leggyakrabban jelentkező mikroelem hiány, akár 80 %-os terméskiesést is eredményezhet!
-    bab kultúrában, pl futóbab esetében hiánya jelentősen lassítja a növekedést és a terméshozamot. Hiány leggyakrabban meszes vagy foszforral túlzottan feltöltött talajokon alakul ki, mivel a foszfor gátolja a cink felvételét. 

Vas (Fe): A klorofill képződés egyik legfontosabb segédanyaga, ezáltal nélkülözhetetlen a szerepe a fotoszintézisben! Hiányában un. klorózis lép fel, ami a fiatal leveleken válik láthatóvá először. Az érintett levelek elsárgulnak miközben az erezet zöld marad.

Vashiányra leginkább érzékeny növények:
-    a szőlő különösen érzékeny a vashiányra, gyakran lép fel klorózis meszes talajokon.
-    körte és alma esetében meszes talajokon gyakran alakul ki hiány, ami gyengébb termést eredményez. 
-    a paprika és paradicsom is érzékeny a hiányára, lassabb növekedést, kevesebb termést okoz. 

Réz (Cu): Szintén esszenciális mikroelem, amely elsősorban az anyagcsere- és a sejtek energetikai folyamatiban tölt be fontos szerepet. Ezen túlmenően kiemelt szerepet tölt be a fotoszintézisben, az elektrontranszportban, szabályozza a sejtlégzést, a fehérje- és szénhidrát anyagcserét, de a sejtfal szilárdságának kialakulásában is fontos szereppel rendelkezik. Fokozza a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét és javítja a termés eltarthatóságát is. 

Rézhiányra leginkább érzékeny növények:
-    gyümölcsfélék esetében hiánya hajtáselhaláshoz vezethet. 
-    szőlő esetében javítja a gombás eredetű betegségekkel szembeni ellenállást.
-    hagymaféléknél jellegzetes tünete a gyenge lobfejlődés, ami jelentős terméshozam csökkenést eredményez. 

Mangán (Mn): Számos enzim működéséhez nélkülözhetetlen, részt vesz a fotoszintézisben, a nitrogén anyagcserében és az energiatermelésben. Hiányára a növények gyengébb növekedéssel, csökkent terméshozammal reagálnak. Akkut hiány esetén pedig látható tünetet is produkálhat, ami a levélerek közötti sárgulásban nyilvánul meg. A mangán gyökéren keresztüli felvehetőségét a talaj pH-ja nagymértékben meghatározza, túl savas és lúgos talajokon a mangán vegyületek felvétele erősen gátolt.

Mangánhiányra leginkább érzékeny növények:
-    szőlő esetében kevesebb lesz a cukorképződés.
-    gyümölcsfákon jellegzetes tünete a levelek halványodása.
-    az uborka és a salátafélék kifejezeten érzékenyek a hiányára, jellemzően a túlöntözés okozta betömörödött, levegőtlen talajokon okoz problémát. 

                                         Liebig-hordó, a növényi szükséglet szemléltetése

Molibdén (Mo): a nitrogén anyagcserében vesz részt, elsősorban a nitrátok feldolgozása során. Savanyú talajokon gyakran szembesülünk a molibdén hiány okozta tünetekkel. Hiánya esetén a növény nem tudja elég hatékonyan hasznosítani a nitrát nitrogént. 

Molibdénhiányra leginkább érzékeny növények:
-    karfiol, brokkoli, káposztafélék, salátafélék, spenót, hüvelyesek többsége, uborka, paradicsom, citrusfélék.

Mikroelem túladagolás: A túlzott mikroelem-kijuttatás kerülendő, mivel káros lehet bizonyos erre érzékeny kultúrákban (paprika, uborka, őszibarack, alma). Adagolásukkor fokozottan figyeljünk oda az adott termék leírásában szereplő ajánlott dózisok betartására, mivel a nyomelemek esetében a hiány és a toxikus szint között nagyon kicsi a különbség! Túladagolás esetén a növényeink károsodhatnak, előfordulhat levélperzselés, mikroelem-antagonizmus léphet fel (pl. Zn/Fe, Zn/Mn, Cu/Fe, Cu/Zn, Mn/Fe), gyökérkárosodás, virágok eldobása, termésveszteség stb. Általánosságban elmondható, hogy az esszenciális nyomelemekből inkább kisebb dózisokkal, de ismételten kell a folyamatos mikroelem-ellátottságot fenntartani, biztosítani.

Mikroelemek kijuttatási lehetőségei: Alapvetően három módszerrel van lehetőség a tápelemek – köztük a mikroelemek – kijuttatására. Ezek a talajtrágyázás, a tápoldatos öntözés és a levél- vagy lombtrágyázás. Mindhárom módszerrel eredményesen lehet javítani a növények mikroelem felvételét, azonban mindhárom technikának megvannak az előnyei és hátrányai is.

1. Talajtrágyázás: Mikroelem pótlás tekintetében lassabb hatású de hosszabb távon képes a szükséges mikroelemeket szolgáltatni. Köztudott, hogy a mikroelemek jelentős része hajlamos a talajban gyorsan lekötődni, ezáltal azok nehezen vagy nem felvehetőek a növények számára. A réz például szervas anyagokhoz kötődik, míg a vas meszes talajokon oldhatatlanná válik, a cink magas pH-nál vagy foszforral jól ellátott talajokon nehezen felvehető vagy felvehetetlen a növények számára. A mangán talajon keresztüli felvehetőségét is nagymértékben befolyásolja a talaj pH értéke. Azaz sok esetben hiába van jelen a talajban az adott mikroelem vegyülete, az a növény számára nem hozzáférhető, hasznosítható gyökéren keresztül és ilyenkor relatív hiány alakul ki, amely aztán később hiánytünetek formájában fog jelentkezni. 

Felhasználható termékek: 
Genezis 11-11-18 + S + Mikroelem (B, Mn, Zn, Fe) kálium-szulfátos alaptrágya 
Genezis 8-15-15 + S + Ca + Mg + B 

2. Tápoldatozás: Intenzív kertészeti termesztésben a leghatékonyabb és legpontosabb módszer. Különféle öntözési rendszerekben egyaránt alkalmazható (pl. csepegtető öntözésnél, hidropónia vagy intenzív öntözésnél). A tápanyagok – köztük a mikroelemek – közvetlenül a gyökérzónába kerülnek, a növény számára felvehető formában, ezáltal kisebb lesz a tápelemek talajlekötődése és ezáltal a veszteség is.

Felhasználható termékek: 
Genezis Mikramid, amely egy karbamid alapú, mikroelem sorral felületkezelt univerzális termék, amelyet kijuttathatunk szilárd formában alap- vagy fejtrágyaként, lombtrágyaként kipermetezhetünk a levelekre, de vízben feloldva tápoldatként a gyökérzónába közvetlenül is kiöntözhetünk. 

Genezis Savastrene Fe és Genezis Savastrene Fe 13 % (6 % Fe + 9 % SO3)

Szerves kötésű vaskelátot tartalmazó vízoldható granulátum. Öntözőberendezéssel, pl csepegtető öntözéssel is folyamatosan adagolható. Hatékonyan használható a vashiány kialakulás megelőzésére vagy a már kialakult hiánytünet megszüntetésére. A termék különleges kelátformájának köszönhetően szélsőséges pH-tartományok között is sokáig stabil és hatékony marad!

Zöldségkultúrák esetében a megelőzéshez: 15-25 g/m2. Vashiány megszüntetéséhez: 25-40 g/m2 4-6 liter/m2 öntözővízben feloldva, tövekhez öntözve. 

Szőlő-gyümölcs esetében 35-75 g/tőke, a tőke korától és a vashiány mértékétől függően 8-10 liter vízben feloldva, a tőke köré beöntözve.

Péti Mix Komplex Plusz Starer 15-30-15 + Mikroelemek

Vízben tökéletesen és gyorsan oldódó komplex NPK termék mikroelemsorral kiegészítve. Használható tápoldat készítésére, de lombtrágya formában is kijuttatható a levelek felületére permetezve. Jellemzően a korai fejlődési szakaszban előforduló tápanyag-igényre optimalizálva.

3. Lombtrágyázás: A leggyorsabb módszer a már kialakult mikroelem hiány kezelésére, mivel a levélen keresztüli tápanyagfelvétel igen hatékony és néhány órán (min. 5-6 óra) belül megtörténik! A nyomelemek növényen belüli mozgása ráadásul - a molibdén kivételével - erősen korlátozott, azaz a transzlokáció nem, vagy csak nagyon lassan megy végbe a növényen belül. Emiatt szokott a hiánytünet a fiatalabb szöveteben jelentkezni először (fiatal legfelső levelek, hajtáscsúcsok stb). Lombtrágyázáskor éppen ezekre a részekre célzottan juttatjuk ki a leveleken keresztül felszívódó és helyben hasznosuló tápelemeket. Célszerű a mikroelem kijuttatásokat úgy időzíteni, hogy az a leginkább szükséges fenológiai fázisokban (pl. intenzív növekedés, virágzás előtt közvetlenül, terméskötődéskor, stresszhatás után stb) a növény számára rendelkezésre álljon. A módszer különösen hatékony a bór, vas, cink és a mangán pótlására! 

Mikroelempótlás során a legmegbízhatóbb és leghatékonyabb módszer a három kijuttatási forma kombinált használata!

A sikeres zöldség-gyümölcs termesztés technológia egyik alapja az okszerű és kiegyensúlyozott tápanyagellátás, ahol a mikroelemek folyamatos pótlása éppolyan fontos, mint a makro- és mezoelemeké. A megfelelő mikroelem-ellátottság hozzájárul a nagyobb terméshozamokhoz, a jobb minőségi paraméterekhez és a fenntartható növénytermesztéshez! Használjon Ön is Genezis mikroelem tartalmú termékeket a növényei vitalitásának megőrzéséhez, fokozásához és a bő és jó minőségű terméshez!

Szerző: Dr. Kiss Csongor termékfejlesztési vezető, Nitrogénművek Zrt.