Nagyon sokan akarnak külföldön szavazni áprilisban
Már most közel 31 ezren regisztráltak külképviseleti szavazásra, pedig a határidőig még hetek vannak hátra – ez alapján a szakértők szerint idén rekordot dönthet a külföldön szavazók száma.
Már most közel 31 ezren regisztráltak külképviseleti szavazásra, pedig a határidőig még hetek vannak hátra – ez alapján a szakértők szerint idén rekordot dönthet a külföldön szavazók száma.
A Választási Földrajz szerint a korábbi trendekből kiindulva a jelentkezések java még csak ezután érkezik, így a 2022-es, 65 ezres regisztrációs szám is megdőlhet.
A témával korábban a Telexen futó vitasorozatban is foglalkoztak: Bódi Mátyás ott is arról írt, hogy a jelenlegi rendszer aránytalan terhet ró azokra, akiknek van magyarországi lakcímük, de a szavazás napján külföldön tartózkodnak. Ők ugyanis csak személyesen, valamelyik külképviseleten adhatják le a voksukat, míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók levélben is szavazhatnak.
2022-ben 65 480-an regisztráltak külképviseleti szavazásra, közülük 57 627-en el is mentek voksolni.
A Választási Földrajz szerint akkor a legtöbben az utolsó két hétre hagyták a jelentkezést, vagyis az idei magas korai számok még inkább rekordközeli részvételt vetítenek előre.
Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a külképviseleteken leadott szavazatokat nem helyben számolják meg: plombált diplomáciai küldeményként érkeznek haza, majd az adott egyéni választókerület átjelentkezős szavazataihoz keverik őket. Ezek a szavazókörök az elmúlt választásokon jellemzően erős ellenzéki többséget mutattak, ami arra utal, hogy a nyugati diaszpóra körében a Fidesz támogatottsága alacsonyabb.
A Tisza Párt február elején petíciót indított a külföldön élő magyarok szavazásának megkönnyítéséért. Magyar Péter azt javasolja, hogy minden külföldi településen 100 regisztrált választó után nyíljon szavazóhelyiség, és minden további ezer fő után újabb.
A magas külföldi részvétel a kisebb pártoknak is kedvezhet. A biztos szavazók körében 4–5 százalékon álló Mi Hazánk, illetve az 1–4 százalékra mért DK a diaszpóra ellenzéki szavazói között az átlagosnál erősebbnek számít – elemzők szerint ez tovább szűkítheti a Fidesz mozgásterét a mandátumelosztásban.
Közben az ajánlásgyűjtés félidejénél jelentős különbségek látszanak: a Mi Hazánk mind a 106 egyéni körzetben és az országos listaállításhoz szükséges feltételek teljesítésében is célba ért, a DK 22 körzetben járt sikerrel, az MKKP pedig 3–5 körzetben teljesített a március 6-i határidőig.