Török Gábor szerint a Fideszben is egyre többen hiszik el, hogy a Tisza vezet
Több mint egy hónap van még a választásokig, de a közvélemény-kutatási adatok szerint tényleg szoros eredmény várható a választásokon. Török Gábor politikai elemző öt lehetséges végeredményt vázolt fel.
Több mint egy hónap van még a választásokig, de a közvélemény-kutatási adatok szerint tényleg szoros eredmény várható a választásokon. Török Gábor politikai elemző öt lehetséges végeredményt vázolt fel.
A politikusok és a politikai elemzők is gyakran hangsúlyozzák, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. A közvélemény-kutatásokkal alapvető probléma, hogy egy pillanatnyi helyzetképet tükröznek, amiből nem lehet a választás eredményét pontosan megjósolni.
Emellett a kutatásokkal kapcsolatban sokszor elfelejtjük, hogy plusz/mínusz 3 százalékos hibahatárral járnak, vagyis lehet, hogy az egyik pártot 35, a másikat 45 százalékra mérik, de a valóságban 38:43 az állás. A közvélemény-kutatásoknak azonban van egy pszichés hatása: az átbillenés.
Ez azt jeleneti, hogy ha egy párt rendszeresen jól szerepel a kutatásokban, akkor egy idő után egyre többen vélik azt, hogy ez a párt fog a választásokon diadalmaskodni.
Valami hasonló zajlik a kormánypártok oldalán is. Török Gábor politikai elemző szerint a Fidesz körül egyre többen fogadják el azt, hogy tényleg a Tisza vezet a közvélemény-kutatásokban
Török szerint a Fidesz körül, ahogy ő nevezi a „királyi udvarban”, abban bíznak, hogy a kampány végére kihozható egy olyan szoros eredmény, amely után – egyedül vagy a Mi Hazánkkal koalícióban – folytatható a kormányzás. Ehhez a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál az alábbi számolgatás.

Tételezzük fel, hogy három párt jut a parlamentbe: a Mi Hazánk mondjuk 7 százalékkal, a Tisza és a Fidesz pedig abban az 5 változatban, amit a fenti táblázat mutat. Jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont egy 3 százaléknál nagyobb listás különbségnél ez már nem reális.
Török Gábor táblázatához az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta. A politikai elemző szerint az adatokban pár mandátumos eltérés lehet, de a lehetőségeket azért jól szemlélteti.