Orbán Brüsszelben is kampányolt: háború, migráció és energiaválság a középpontban

Orbán Viktor az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján a háború, a migráció és az energiaválság témáit összekapcsolva bírálta az Európai Uniót, fenntartotta vétóját az Ukrajnának szánt hitel ügyében.

Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor ismét a „veszélyek koráról” beszélt, és az elmúlt évtized magyar kormányzati kampányainak visszatérő elemeit – a háborút, a migrációt és az energiaválságot – egyetlen monológba sűrítette.

A miniszterelnök Brüsszelben is gyakorlatilag ugyanazokat a hangsúlyokat és témákat alkalmazta, mint a hazai kampányokban. Ennek azonban az uniós színtéren kézzelfogható következményei is lehetnek, különösen az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás ügyében.

A csúcstalálkozó egyik központi kérdése az volt, hogy Magyarország hajlandó-e feloldani vétóját az Ukrajna számára tervezett, mintegy 90 milliárd eurós hitelcsomag ügyében. Orbán erre már az érkezésekor egyértelmű választ adott: „nem”. Többórás egyeztetés után sem változott az álláspontja.

Az Európai Bizottság a tárgyalásokat megelőzően szakértői missziót küldött Ukrajnába, hogy megvizsgálják a Magyarország számára kulcsfontosságú Barátság (Druzhba) kőolajvezeték állapotát. Orbán Viktor azonban azt állította, hogy Kijev szándékosan halogatja a sérült infrastruktúra helyreállítását, és ezt egyértelműen politikai indokkal magyarázta.

A miniszterelnök szerint az ukrán vezetés arra számít, hogy a magyar választások után kormányváltás történik, így nem lesz szükség a vezeték gyors újraindítására. Orbán hozzátette azt is, hogy tapasztalata szerint nem csak az ukrán elnök, hanem az EU más vezetői is azt várják, hogy változás történjen Magyarországon.

Ugyanakkor más konfliktusok esetében eltérő véleményen van a miniszterelnök. Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség nyomán kialakuló energiapiaci hatásokról már hosszabb távú válságként beszélt. Kiemelte, hogy egy találatot kapott katari gázmező helyreállítása akár négy-öt évig is eltarthat, ami tartósan magasan tarthatja az energiaárakat.

A két helyzet összevetése kettős mércére utal. míg az ukrajnai károk esetében gyors megoldást sürgetett és politikai szándékosságot emlegetett, addig a közel-keleti konfliktus következményeit elhúzódó, technikai problémaként írta le.

Orbán kontra EU

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón Európai Uniót „csődtömegnek” nevezte. Ezzel szemben Magyarország külpolitikai mozgásterét hangsúlyozta, kiemelve, hogy „az Amerikai Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával a lehető legjobb kapcsolatban vagyunk.” Bár a magyar vétó egyelőre megakadályozta az uniós hitelcsomag elfogadását, a többi tagállam várhatóan más megoldást talál majd Ukrajna finanszírozására. Eközben Magyarország egyre inkább elszigetelődhet az uniós döntéshozatalban, ami hosszabb távon visszaüthet a kormány mozgásterére is.

Az EU-csúcs előtt Bayer Zsolt műsorában azt kérte Orbán Viktortól, hogy nyugtassa meg, hogy van még értelme a Magyarország Európai Uniós tagságának. A magyar miniszterelnök így válaszolt: „Hát nem akarok hamis illúziókat kelteni itt, és nem akarom azt mondani, hogy egy magabiztos igen a válaszom erre. Hanem inkább egy tétova igen, de még igen".

A helyzetet szemlélteti a csütörtöki csúcstalálkozóról készült egyik kép, amin a magyar miniszterelnök a terem külső körének szélén áll és támaszkodik, míg a többi vezető a szokásos helyén ülve hallgatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök virtuális beszédét.

Fotó: Youtube/Orbán Viktor