A nyugdíjasok több mint felének élére kell állítaniuk a garast

Magyarországon a nyugdíjaknál is méretes szakadék tátong a skála két széle között, ezt támasztják alá a 2025-re vonatkozó összesített adatok. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt, utóbbi azt mutatja meg, hogy a juttatásban részesülők fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb összeget kapott.

Jóval nagyobb szórást mutat viszont a részletes, a 2025. januári adatok alapján készült statisztika arról, kik kapnak nyugdíjat és különböző ellátást. A KSH által publikált adatsorban csak az szerepel, hogy hány ember kapott 700 ezer forintnál is nagyobb összeget havonta. A pontosabb kép érdekében a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást, amiből kiderült összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat - számolt be róla a HVG.

Az érintettek 8 százaléka kénytelen volt kevesebb mint 100 ezer forintnál alacsonyabb összegből gazdálkodni havonta. A 100–200 ezres sávban van a nyugdíjasok 39 százaléka, 31 százalékuk pedig egy lépcsővel feljebb, a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. 21 százalékuk 300–700 ezer forintot kapott. Mindössze 1 százalékuk jutott ennél magasabb összeghez.

Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forintos összeget kaptak 2025 elején, továbbá kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, míg 188-nak 1,5–2 millió forint. A topkategóriát az a 69 nyugdíjas honfitársunk képviseli, akiknél a 2 millió forintot is átlépte a havi ellátás, amit azóta a januári a 3,6 százalékos általános emelés tovább növelt.

Mitől lehet magas a nyugdíj?

Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen – kommentálta az adatokat a lapnak Farkas András nyugdíjszakértő. Az ilyen ellátások ma még elég ritkák, arányuk a teljes nyugdíjas társadalmon belül marginális. Magyarországon 2013 eleje óta már nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot, ami azt jelenti, hogy a magasabb kereset magasabb nyugdíjalapot eredményez.