A fideszes Bánki Erik sem veszi fel a parlamenti mandátumát és visszavonul a politikától

A Fidesz meghatározó politikusa nemcsak az Országgyűlésből marad ki, hanem a frontpolitikától is visszalép, döntését maga erősítette meg.

Bár listáról szerzett mandátumot, Orbán Viktorhoz hasonlóan Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője és a parlament Gazdasági Bizottságának elnöke sem ül be az Országgyűlésbe. A Pécs Aktuál információját közösségi oldalán is bejelentette, ahol úgy fogalmazott: „A családommal egyeztetve úgy döntöttem, hogy eggyel hátrébb lépek. 36 év után befejezem a frontpolitikát, de a háttérből mindent megteszek azért, hogy a közösségünk egyben maradjon, erősödjön, és mielőbb vissza tudjunk térni a kormányzásba.”

A Baranya megye egyik legismertebb politikusának számító Bánki utoljára a választás másnapján jelentkezett közösségi oldalán. Akkor arról beszélt, hogy elkerülhetetlen átgondolni, mi vezetett a kialakult helyzethez, és miért döntöttek úgy a választók, hogy változást akarnak. Hozzátette, ellenzékben nehéz időszak következik, de szerinte „egy Bánki sosem adja fel”.
Bánki Erik 1989-ben, mindössze 19 évesen csatlakozott a Fideszhez, és részt vett a párt mohácsi szervezetének megalapításában. 1998 óta folyamatosan országgyűlési képviselő volt, kivéve a 2012 és 2014 közötti időszakot, amikor az Európai Parlamentben dolgozott.

Nevéhez fűződik a NER egyik legismertebb, „elvesztette közvagyon jellegét” kifejezése is. 2016. február 29-én hajnalban olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely nem az MNB-alapítványokhoz került közpénzek átlátható és ellenőrizhető felhasználását célozta, hanem azt, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek nyilvánosságra, annak ellenére, hogy a Fővárosi Ítélőtábla kimondta: ki kellene adni őket. A javaslat ráadásul úgy próbálta kivonni az MNB-alapítványokat az információszabadságról szóló törvény hatálya alól, hogy még a már megszületett bírósági ítéleteket is felülírta volna. Bánki Eriket a pécsi Volvo-gate nevű korrupciós ügyben tanúként hallgatták ki.

A fideszes képviselők közül 2026-ban a vagyonnyilatkozata szerint ő rendelkezett a legnagyobb földterülettel Szabó Zsolt és Lázár János előtt.

Fotó: MTI/Facebook