Megszólalt az NKA vitatott milliárdjairól döntő kollégium volt elnöke: politikai szempontokat nem látott a pénzosztásnál

Nem tudott választ adni a több mint tízmilliárdos keret jogalapjára, nem volt írásos szempontrendszer, és politikai befolyásról sem volt tudomása – ezt mondta lapunknak Ughy Attila, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának volt elnöke a vitatott NKA-támogatások ügyében. A kollégium milliárdos nagyságrendben osztott ki támogatásokat Fidesz-közeli szervezeteknek és előadóknak.

A Nemzeti Kulturális Alap körül kirobbant botrány hátterében a 444 cikke áll, ami szerint egy külön kezelt, mintegy 17 milliárd forintos keretből százával kaptak támogatást olyan szervezetek, amiknek sok esetben alig volt látható kulturális tevékenységük. A pénzek jelentős része 2025 augusztusa és 2026 tavasza között, a választások előtti időszakban került kiosztásra, gyakran 10–20 millió forintos nagyságrendben.

A támogatások kedvezményezettjei közül az oldal példákat is hozott. Olyan alapítványokat és egyesületeket, amelyek vezetői fideszes politikusok, vagy amelyek rendezvényein a kampányidőszakban kormánypárti szereplők jelentek meg. A cikk szerint a „kiemelt kulturális programként” támogatott események között falunapok, főzőversenyek, retro koncertek és közösségi rendezvények is szerepeltek, miközben a pályázatok egy részét utólag „közösségépítő kulturális programként” kategorizálhatták át.

Ughy Attila: Nem volt írásos szempontrendszer

A támogatásokról döntő testület a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma volt, amelynek elnöke Ughy Attila, korábbi fideszes országgyűlési képviselő és polgármester volt. Ő azonban a Kontrollnak azt mondta: a kollégium szerepét nem szabad összekeverni a források meghatározásával.

„A keretösszeg fölött való rendelkezésre nem a kollégium dönt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a testület egy már meglévő keretből dolgozott. Arra a kérdésre, hogy mi volt a több mint tízmilliárdos keret jogalapja, illetve ki döntött annak jelentős megemeléséről, azt mondta: erről nincs információja, szerinte ezt a jogszabályi vagy kormányzati szinten kell keresni.

A keretet az NKA döntései nyomán többször is megemelték: az eredetileg néhány százmilliós keretből végül több mint 10 milliárdos alap lett, amelyet később tovább bővítettek. A döntések mögött miniszteri jóváhagyás is állt. A támogatások tartalmával kapcsolatban Ughy azt mondta: a pályázatok kulturális és közösségépítő célokat szolgáltak. Azt azonban elismerte, hogy

nem létezett egységes, írásban rögzített szempontrendszer arra, hogy mi számít „kiemelt kulturális programnak”.

„Nem volt írásos szempontrendszer” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a szakemberek képesek különbséget tenni egyes programok között, és figyelembe veszik az adott települések sajátosságait.

A Dopeman néven alkotó Pityinger László is kapott az NKA-támogatásból. A zenész kétszer is interjúzott a kampányban Orbán Viktorral - forrás: Facebook/Dopeman

A döntéshozatali folyamatról kérdésünkre azt mondta, hogy a kollégium már előzetesen ellenőrzött pályázatokról döntött. Állítása szerint ezek tartalmi és formai szűrésen estek át, mielőtt a testület elé kerültek, és a tagok egy elektronikus felületen keresztül, egymással konzultálva hozták meg a döntéseket. Saját szerepét elsősorban koordinációs és kommunikációs feladatként írta le.

A politikai befolyás kérdésében Ughy határozottan tagadott. Azt mondta, nem volt tudomása arról, hogy egyes támogatott szervezetek fideszes politikusokhoz köthetők.

„Én látok egy pályázó szervezetet, de nem tudom, hogy mögötte milyen politikai kötődés van” – fogalmazott, hozzátéve: politikai döntésről beszélni szerinte „botorság”.

A támogatottak között szerepelt olyan alapítvány is, amelynek vezetője fideszes polgármester, illetve olyan egyesület, amelynek programjai a választásokhoz köthető rendezvényekkel estek egybe. A lap szerint az is előfordulhatott, hogy egyes pályázókat közvetlenül a minisztérium keresett meg. Erről Ughy Attila azt mondta, hogy ilyen információ nem jutott el hozzá. Mint fogalmazott: „nincs tudomása arról, hogy ezeket a pályázatokat ki, mikor és milyen ösztönzésre nyújtotta be.”

A 444 úgy tudja, az NKA munkatársait szóban arra utasíthatták, hogy az eredetileg nem kulturális célú pályázatokat – például sport- vagy gasztronómiai rendezvényeket – egységesen „közösségépítő kulturális programként” kategorizálják át. A támogatások jelentős részét ráadáasul nem klasszikus, nyílt pályázatokon, hanem egyedi kérelmek alapján osztották ki, és egyes pályázókat közvetlenül is megkereshettek. Emellett 2025-től választókerületi bontásban is kértek adatokat a támogatásokról, ami kampánycélokat is szolgálhatott. A döntések és a döntéshozók személye sokáig nem volt nyilvános, és csak utólag, külső nyomásra vált elérhetővé.

Ughy válaszaiból mindenesetre az rajzolódik ki, hogy a kollégium egy már előkészített pályázati körben hozott döntéseket, miközben a rendszer több kulcselemére – a keret kialakítására, a pályázók kiválasztására, illetve az esetleges politikai összefüggésekre – saját elmondása szerint nem volt közvetlen rálátása.

Ez azonban éppen azokat a kérdéseket hagyja nyitva, amelyek a botrány középpontjában állnak: ki és milyen alapon hozta létre a jelentős keretet, milyen szempontok alapján kerültek be a pályázatok, és volt-e politikai befolyás a folyamatban – mindezt úgy, hogy Ughy Attila az ezekről döntő kollégium elnöke volt.

Fotó: Ughy Attila / Facebook