A kormány bukása után egy állami szerv elárulta, hogy mennyi volt a kínai gigahitel ára

Két éve a kormány teljesen titokban vett fel hitelt Kínától. Akkori árfolyam mintegy 400 milliárd forintnyi kölcsönt kapott Magyarország kínai bankoktól. Eddig titkolta a kormány, hogy mekkora kamat mellett adósodtunk el, de Tisza Párt kétharmados győzelmét követően beszédesebb lett az állami adósságkezelő szerv.

A jelenlegi kamatperiódusban összesen évente 3,916 százalékon vette fel a magyar állam az egymilliárd eurós kínai gigahitelt, derült ki az Államadósság Kezelő Központ válaszából, amit a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. Miután a lap többször sikertelenül kérte ki az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a választási eredmény után, április 17-én újra beadták a közérdekű adatigénylést az ÁKK-hoz, ahonnan nemrég megérkezett a válasz. A lap részletesen ír a két éve titokban felvett hitel hátteréről és arról is, hogyan bukott el több adatigénylés is az elmúlt időszakban.

Az Orbán-kormány még 2024 tavaszán vett fel teljesen titokban egy igen jelentős összegű, egymilliárd eurós, vagyis akkori árfolyamon közel 400 milliárd forintos hitelt Kínától. Ez a tranzakció néhány év alatt olyan mértékben növelte anyagi függőségét Kína felé az Orbán-kormány, hogy ezzel a hitellel már ezer milliárd forint fölé ugrott a tartozásállomány.

A kínai hitelről azonban nem árult el túl sokat a kormány. Mindössze annyi derült ki, hogy azt három kínai pénzintézet, a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította, illetve, hogy az összeget infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam. A futamidő 3 év, a visszafizetési határidő 2027. április 19. Az egyik legfontosabb részletet, vagyis a kamat mértékét azonban nem közölte az ÁKK.

Mint ismert a sajtó és ellenzéki politikusok is különböző módokon próbálták meg megtudni a szerződés talán legfontosabb elemeit, mint például a kamat és az egyéb költségek nagyságát.

Az adatok miatt több közérdekű adatigénylés is született az elmúlt két évben, ám hiába mondta ki egy-egy bíróság, hogy a kért információk közérdekű adatnak számítanak, hiába hozták meg a döntést, hogy ki kell adnia az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) a szerződést, nem történt semmi sem.

Egészen mostanáig, pár héttel az Orbán-kormány bukásáig és néhány nappal az új, Tisza-kormány hatalomra kerüléséig.

A lapnak küldött adatok szerint a kínai hitelt a 6 havi EURIBOR referencia kamathoz (ez a jelenlegi kamatperiódusban 2,416 százalék) kötött változó kamat plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár mellett vette fel a magyar állam, vagyis a jelenlegi kamatperiódusban összesen 3,916 százalékon évente – árulta el az adatigénylésünk nyomán az ÁKK.

Az adósságkezelő megjegyezte, „a kamat és a felár a hitel felvételekor jellemző piaci szinteknek megfelelő volt”. Egy hitel árazását szerintük egyébként legkönnyebben a kamatfelár tekintetében lehet összehasonlítani más finanszírozási formákkal. Vagyis, amikor az ÁKK 2024 áprilisában lehívta a hitelt, ahhoz időben legközelebb két 2024 év eleji devizakibocsátás volt. 2024. január 25-én az 5 éves euró zöld kötvényt 1,6 százalékpontos, néhány nappal korábban pedig a 12 éves dollárkötvényt 1,8 százalékpontos kamatfelárral bocsátotta ki az ÁKK. Ezeket egyébként 4, illetve 5,5 százalékos kamattal sikerült eladnia a magyar államnak.

A hitel mellett ebben az esetben is felmerültek egyéb költségek, a teljes kötelezettségvállalás összegére vetítve az egyszeri szerződéskötési díj 0,4 százalék volt, egy egyszeri szervezési díjat is felszámoltak, aminek mértéke szintén 0,4 százalék. Vagyis az 1 milliárd euróra vetítve összesen 8 millió euró, ami valamivel több mint 3 milliárd forintot jelent.

Ezzel kapcsolatban az ÁKK még annyit elárult, hogy „az egyéb költségek alkalmazása a nemzetközi ügyletek terén érvényesülő nemzetközi gyakorlatnak megfelelő”.

Törleszteni pedig majd egy összegben, a végső lejárat napján, vagyis 2027. április 19-én kell a magyar államnak. Az egyébként, hogy „a lejáratkor egy összegben törlesztik a hiteleket, az államadósság finanszírozása terén nemzetközi standard gyakorlat, a magyar állam által kibocsátott devizakötvények és a felvett hitelek túlnyomó többsége tekintetében egyaránt”, írta az ÁKK.

A szerződés teljes szövegének kiadását azonban megtagadta az adósságkezelő arra hivatkozva, hogy annak

„teljes kiadása az állam jövőbeni üzleti tevékenységére, közpénzügyi, adósságfinanszírozási érdekére és nemzetközi kapcsolataira nézve aránytalan sérelmet eredményezhet”.

Ez a hivatkozás egyébként elhangzott tavaly ősszel abban a perben is, amit Csárdi Antal független képviselő indított a dokumentum megismerése érdekében. Az ÁKK akkor is arra hivatkozott, hogy a szerződés és annak jelenleg nem ismert részeinek nyilvánosságra kerülése üzleti titkot sértene.

A bíróság azonban ezzel nem értett egyet, hiszen közfeladatot ellátó szervről van szó, amelynek feladata az államadósság kezelése. Ugyan a jogszabályok lehetőséget adnának arra ilyen esetben, hogy aránytalan érdeksérelemre hivatkozva védjenek üzleti titkot, azt az alperesnek – vagyis az ÁKK-nak – kellett volna alátámasztania, hogy pontosan mely részek nyilvánosságra kerülése okozna ilyet. Ezt azonban a bírónő kérésére sem tudta megtenni, ezért szerettek volna szakértőt meghallgatni az ügyben.A bírónő szerint azonban nem egy szakértő feladata tényállásokat megfogalmazni, azt az alperesnek kell.

Pedig ebből a szerződés további fontos részletei is kiderülhetnének, így például, hogy mi a hitel fedezete, mi történik akkor, ha nem fizetjük vissza a hitelt, és van-e bármilyen célzott feltételhez kötve a hitel felhasználása.

Címlapkép: miniszterelnökseg.hu