Magyar Péter üzent a tudósoknak az MTA közgyűlésén
Magyar Péter és Tanács Zoltán is részt vettek az MTA 200. közgyűlésén. Az Akadémia regnáló elnöke ezt az együttműködés jeleként értékelte. A leendő miniszterelnök a tudományos autonómia visszaállításáról és arról beszélt, hogy a K+F szektorban az uniós átlag 3 százalékos elérése a cél.
Magyar Péter és Tanács Zoltán is részt vettek az MTA 200. közgyűlésén. Az Akadémia regnáló elnöke ezt az együttműködés jeleként értékelte. A leendő miniszterelnök a tudományos autonómia visszaállításáról és arról beszélt, hogy a K+F szektorban az uniós átlag 3 százalékos elérése a cél.
Elszoktunk már tőle, hogy a kormányfő és a tudományos elit elképzelései egybeérjenek. Az elmúlt évek a Magyar Tudományos Akadémia anyagi kifosztásáról, jogainak megcsorbításáról, valamint a tudomány és politika párharcáról szóltak. Ez változhat most meg. Míg Orbán Viktort az MTA közelében nem láttuk az elmúlt közel 2 évtizedben, Magyar Péter felszólalt a szervezet közgyűlésén.
„Szomorú, de szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált”
– mondta a leendő miniszterelnök az MTA székházában, az Akadémia ünnepi, 200. közgyűlésén. Arról beszélt, hogy egy politikus feltűnése aggodalmat szül a tudományos körökben, de ez nem az ő hibája, hanem az elmúlt 16 évé. Hozzátette, a leköszönő kormány ellenségként, nem partnerként tekintett a tudósokra és zavarta őket a tudományos autonómia. Szerinte a céljuk az volt, hogy eltéríthessék, engedelmességre kényszerítsék a számukra nem kívánatos kutatókat és intézeteket.
„Kevés nagyobb megtiszteltetés létezik egy magyar ember számára, minthogy a magyar társadalom által az egyik legmegbecsültebb közintézmény közgyűlésén felszólalhasson”
– mondta Magyar. Hozzátette korszakhatárhoz értünk, olyanhoz, amilyet utoljára a reformkorban látott a magyar társadalom. Úgy gondolja, a rendszerváltásban – csak úgy, mint akkor – nagy szerepe lesz a tudósoknak, hiszen ők Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa. Biztosította a jelenlévőket, hogy fontosnak tartja a tudományos szférában dolgozók utánpótlását és a Tisza kormány kész dolgozni értük.
A magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött el propagandára, mint tudományra, mondta. Ismertette az MTA Fiatal Kutatók Akadémiájának kutatását.
Megjegyezte, míg a HUN-REN kutatóhálózat vezetői közel tízmillió forintot keresnek – tízszer, hússzor annyit, mint a kezdő kutatók – addig az átlagos tudományos bérek gyengék.
Magyar arra tett ígéretet, hogy új kutatóhálózati és iránymodellt alakít ki az új kormány, ahol a tudományos szféra fog dönteni a források elosztásról, sőt megszüntetik a politikai ráhatást. Konkrét célszámot is megnevezett: a K+F (kutatás, fejlesztés szektor) ráfordításnál hosszú távon az uniós átlag 3 százalékos elérése a cél.
Választási ígéretek Magyar Pétertől
A Tisza Párt programjában szerepelt az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia visszaállítása, és azt is ígérték, hogy megszüntetik a KEKVA-modellt. A párt a programjában viszonylag jelentős részt szentel a tudománynak és a felsőoktatásnak, a fő problémák között elsőként a politikai-ideológiai alapú befolyás, az intézményi autonómiák megszüntetése, az intézményrendszer, a kutatóhálózat szétzilálása szerepel. A program említi az alacsony kutatói fizetéseket a kutatói elvándorlás problémáját is.
Nem csak Magyar Péter, Tanács Zoltán a Tudományos és Technológiai Minisztérium leendő vezetője is részt vett a közgyűlésen. Mindkettőjüket Freund Tamás, az MTA regnáló elnöke hívta meg, aki nyitóbeszédében arról beszélt, az, hogy a kormánytagok elfogadták meghívását előrevetíti a jövőben történő együttműködést is. Freund Tamás szerint a 2018 óta tartó időszakban a kormánnyal való kezdeti együttműködés biztató volt, de végül nem alakult ki kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolat a leköszönő vezetéssel. Hangsúlyozta, hogy az Magyar Tudományos Akadémia és az új elnökség készen áll a kutatóhálózat stabil működtetésére és a szakpolitikai döntések tudományos támogatására, miközben ő maga május 5-én távozik az elnöki posztról.
