Ma 11:07

„Attól, hogy utolérünk egy darab bántalmazót, semmi nem fog történni”

„Attól, hogy utolérünk egy darab bántalmazót, semmi nem fog történni”

A magyar gyermekvédelem reformja elengedhetetlen, és ez nem csupán szakmai feladat, hanem húsba vágó társadalmi kérdés is. A „Zsolti bácsi ügy” néven elhíresült eset tanulságai rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi ellátórendszer bántalmazó. A szakértők szerint a legsúlyosabb probléma a rendszer teljes zártságában rejlik, hiszen a civil kontroll 2017-es felszámolása óta nincsenek olyan külső monitorozó mechanizmusok, amelyek a falakon belül zajló folyamatokat érdemben ellenőrizhetnék.

A közelmúltban publikálta a Magyar Helsinki Bizottság által létrehozott Falakon Túl Munkacsoport a zárt intézményi gyermekbántalmazások megelőzését szolgáló javaslatcsomagját. A jelentés elemzi a zárt vagy félig zárt intézetek működését, ahol a felnőtt munkatársak a rájuk bízott gyerekeket bántalmazták, molesztálták, megalázták. A Szőlő utca valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, rengeteg intézményben mindennapos mind a kortárs bullying, mind a nevelők, gyermekfelügyelők általi agresszió vagy elhanyagolás, amelyeket évekig eltussoltak.

„Leírja az ombudsman, hogy bottal verik vagy légpuskával lövik a dolgozók a gyerekeket, akik rájuk vannak bízva, és ezzel nem történik semmi” – hívja fel a figyelmet Bárnai Árpád gyermekvédelmi szakértő, a bicskei gyermekotthon volt nevelője a Kontroll Nekünk fontos című műsorában. 

A hatósági vizsgálatok sokszor csupán papíron léteznek, és az ombudsmani jelzések után is gyakran évekig nem történik érdemi változás. Ezért fordulhat elő, hogy az áldozatok sok esetben nem a rendőrséghez vagy az ügyészséghez fordulnak, hanem a médiához. A műsor másik meghívottja, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, Ivány Borbála szerint viszont kevés, ha egy elhíresült bántalmazó lelepleződik. „Attól, hogy utolérünk egy darab bántalmazót, semmi nem fog történni. Értem az indulatot, és jogos, és bennem is van düh, de ez nem segít” – mondja a Helsinki Bizottság ügyvédje. 

„Gyűjtéseket rendezünk, követeljük, hogy most azonnal mondja meg valaki, hogy ki az a ’Zsolti bácsi’. Mert hogy van egy ilyen türelmetlenség, meg egy csomó jogos indulat. De ebből nem következik az, hogy ő (az áldozat) hirtelen képes lesz ezt elmondani a nyilvánosság előtt” – véli Bárnai Árpád. 

A szakemberek szerint a médiának hatalmas szerepe van az ügyek leleplezésében, viszont az áldozatok megszólaltatásának minden esetben úgy kell történnie, hogy a bántalmazott ne sérüljön újból a nyilatkozat során. 

A rendszerszintű válságot tovább mélyíti a humánerőforrás kritikus állapota. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek végletekig kizsigereltek, alacsony bérek és hatalmas leterheltség jellemzi a szakmát. Ahogy a műsorban elhangzik, gyakran előfordul, hogy egyetlen nevelőre tizenkét traumatizált gyermek jut, így a kiégés és a fluktuáció mindennapos jelenség. 

A Falakon túl munkacsoport a megoldást egy ötpilléres reformcsomagban dolgozta ki, amelynek elsődleges célja az alapellátás megerősítése és a preventív szemlélet alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a hangsúly a kiemelésről a családok helyi, szociális és lakhatási támogatására helyeződne át.

Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen a szakemberek megtartása bérrendezéssel és kötelező pszichés támogatással, szupervízióval, valamint egy valódi, gyermekbarát jogvédelmi és panaszrendszer kiépítése is szükséges, amelyben a gyámok terheltsége is kezelhető szintre csökken, így valóban meg tudnának hallgatni minden gyermeket, aki hozzájuk fordul. 

A jövő gyermekvédelmének kulcsa továbbá a független monitoring visszaállítása és a traumaérzékeny igazságszolgáltatás bevezetése. Utóbbi biztosítaná, hogy az áldozatok ne essenek át az újratraumatizáció folyamatán a kihallgatások során, és hosszú távú rehabilitációs programok segítsék a felépülésüket.

Mindezek alapfeltétele azonban az őszinte állami felelősségvállalás. A mindenkori kormánynak el kell ismernie a rendszer hibáit, érdemi párbeszédet kell folytatnia a szakmával, és masszív anyagi befektetésre is szükség van, hiszen érdemi források nélkül a rendszer megjavítása csupán illúzió marad.


A "Zsolti bácsi ügy" tanulságairól és a gyermekvédelem előtt álló feladatokról című műsorunkat az alábbi linken tekinthetik meg:

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Kapcsolódó tartalmak