A NER meghurcolta, most pert nyert – egy gyermekvédelmi szakember több éves kálváriája

Wettstein Dániel István már 2016-ban, a Tolna megyei gyermekvédelem egyik vezetőjeként írásban jelezte Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai nevelőintézet igazgatójának szakmailag súlyosan aggályos viselkedését – következmények nélkül. A később gazdasági visszaélésekre hivatkozva eltávolított és meghurcolt szakembert most, évekig tartó jogi küzdelem után, másodfokon is minden vád alól felmentették. 

Terjedelmes interjút közölt a Válasz online Wettstein Dániel István gyermekvédelmi szakemberrel, akit a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központ vezetőjeként hurcolt meg a rendszer, és fokozott le egyszerű nevelővé.

Wettstein Dániel István bűne az volt, hogy a Tolna megyei központ vezetőjeként nem volt hajlandó a munkáltató által támogatott, túlárazott, 28 milliós ajánlatot elfogadni egy tetőszerkezet javítására, és helyette az intézmény saját karbantartó csapatával végeztette el a munkát 8 millióért, a maradék 20 milliót pedig a gyerekek életkörülményeinek javítására és a munkatársai elismerésére költötte. Magyarán szembement a rendszer informális elvárásaival, amely alapvetően a visszaosztásokra épült. 

A három éves pereskedés, mely egészségileg és egzisztenciálisan is alaposan megviselte a gyermekvédelmi szakembert, másodfokon Wettstein Dániel István győzelmét hozta, neki szolgáltattak igazságot, a munkáltatót pedig a bíróság elmarasztalt.

Hogy milyen mértékű volt a megfélemlítés és a kiszolgáltatottság az elmúlt rendszerben, arra ékes példa, hogy Wettstein Dániel István a Válasz online újságírójának már csak a választás eredményének ismeretében adott interjút.

A beszélgetés első felében a szakember mesélt szakmai életútjáról, azokról a rettenetes viszonyokról, melyek a hazai gyermekvédelmi rendszert általában is jellemzik, de beszámolt azokról az innovatív pedagógia módszerekről, melyekkel ő maga is próbálkozott, hogy ezzel is enyhítse a berendezkedés elviselhetetlenségét. Saját művészetterápiás módszert dolgozott ki, több száz gyermek életében hozott fordulatot, sokukat sikerült visszajuttatni családjukhoz, ugyanakkor vezetőként Tolna megyében forrásokat vont be, javította az intézmény felszereltségét és a dolgozók megbecsülését.

Az interjú egyik legfigyelemreméltóbb része az, amikor Wettstein arról mesél, miként találkozott a Szőlő utcai intézmény korábbi vezetőjével, Juhász Péter Pállal.

Ezek a rákospalotai intézet által szervezett események, illetve gyermekvédelmi konferenciák lehetőséget adtak arra, hogy a szakmán belüli szereplők – nevelők és gyerekek egyaránt - közelebbről is megfigyeljék egymás működését. 

Wettstein beszámolója szerint már ezek során feltűnt neki Juhász viselkedése: a fiatalokhoz való közeledése nem csupán közvetlen, hanem kifejezetten bizalmaskodó volt. Egy konkrét esetben arra lett figyelmes, hogy Juhász az általa felügyelt lányokkal flörtöl, ami szakmai és etikai szempontból is súlyosan aggályosnak tűnt. Hasonló benyomást keltettek a más intézményekből érkező fiúk reakciói is: viselkedésük alapján érzékelhető volt egyfajta feszültség, amikor Juhász a közelükbe került.

A szakmán belül mindehhez szóbeszédek is társultak – mondta. 

Juhászt egyes körökben „IHI”-ként emlegették, ami az „Isten helyett Isten” kifejezés rövidítése volt. Ez a megnevezés nemcsak a pozíciójából fakadó hatalmára utalt, hanem arra a személyi kultuszra is, amelyet maga körül kialakított.

A legsúlyosabb tapasztalatok azonban közvetlenül egy gyermek elmondásából származtak. Egy, korábban Juhász intézményében élő lány – aki később Wettstein csoportjába került – olyan viselkedési mintákat mutatott, amelyek felkeltették a nevelő figyelmét. Amikor beszélgetni kezdtek, a lány arról számolt be, hogy Juhász mellett „ha jó kislány volt”, mindent megtehetett. 

Wettstein ezt nem hagyta szó nélkül és már 2016-ban írásos jelzést tett a fenntartó felé. Elmondása szerint azonban a bejelentés nem járt következményekkel. Ez a tapasztalat később megerősítette benne azt a meggyőződést, hogy a gyermekvédelmi rendszerben bizonyos visszaélések felett hosszú ideig szemet hunytak.

Az interjú záró fejezetében részletesen olvashatunk arról a több éves kálváriáról, melyen a gyermekvédelmi szakember a pereskedés alatt keresztül ment, és amely egészségileg és egzisztenciálisan alaposan megviselte. Az igazságügyi szakértő egészségkárosodást is megállapított nála.

A bíróság végül mind első-, mind másodfokon neki adott igazat: megítélték a kártérítést és a sérelemdíjat, valamint kimondták a vádak megalapozatlanságát. 

Wettstein mostanra visszatért az oktatáshoz és eredeti szakmájához, a keramikussághoz.

Fotó: Wettstein Dániel István/Facebook