Ezért mondja fel Krausz Ferenc alapítványának 262 milliárd forintos támogatását az új magyar kormány
„A tudományt támogatni kell, de nem így” - Tanács Zoltán Facebook-posztjában magyarázta el, miért vonják meg Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Élvonal Alapítványától a neki ítélt negyedbilliós támogatást.

„A tudományt támogatni kell, de nem így” - Tanács Zoltán Facebook-posztjában magyarázta el, miért vonják meg Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Élvonal Alapítványától a neki ítélt negyedbilliós támogatást.
A bejegyzés előzménye, hogy a Magyar Hang kiderítette, Krausz Ferenc alapítványa 262 milliárd forint támogatást kapna a véleményesen szétosztott NKA pénzekből. Később Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: a kormány felmondja a 2026 és 2031 közötti időszakra szóló közfeladat-finanszírozási szerződést és kéri vissza az eddig kiosztott 22 milliárd forintot.
Azt már a területért felelős Tanács Zoltán hangsúlyozta: nem a csúcskutatás szükségességét vitatja. Véleménye szerint Magyarországnak szüksége van világszínvonalú kutatóközpontokra, tehetséggondozásra és nemzetközileg elismert tudósokra. A tudományos és technológiai tárca vezetője azt írta:
„Magyarország K+F-ráfordítása GDP-arányosan ma körülbelül 1,3 százalék, miközben az uniós átlag 2 százalék felett van, az európai élvonal pedig 3 százalék körül teljesít.” Ezért Tanács azt tanácsolja, hogy a következő kormányzati ciklusban fokozatosan és kiszámíthatóna növeljék a tudományos területre fordítandó összeget. „A cél világos: a ciklus végére Magyarország érje el a GDP 2 százalékát K+F-ráfordításban, a következő 8–10 évben pedig közelítsen az európai élvonalat jelentő 3 százalékos szinthez.”
Tanács szerint ugyanakkor nem mindegy, milyen szerkezetben használják fel ezeket a forrásokat. Az ÉLVONAL program céljai között szerepel többek között 75 tudásközpont vagy kutatócsoport létrehozása, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, nemzetközi szabadalmak és spin-off vállalkozások létrehozása, valamint egy új budapesti központ felépítése.
„A kérdés az, hogy elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy KEKVA-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy a mindenkori demokratikus kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása és ráhatása a pénzek felhasználására. Mindezt ráadásul úgy, hogy a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökoszisztémával párhuzamos rendszereket alakítunk ki. Erre a válasz: nem.”
Bejegyzésében külön kitért arra is, hogy tisztelet illeti Krausz Ferenc tudományos eredményeit és az alapítvány kuratóriumának szakmai tekintélyét, de egy demokratikusan működő rendszerben a legkiválóbbak sem juthatnak jogtalanul előnyhöz.
Tanács Zoltán azt is közölte, hogy megkezdte az egyeztetéseket a tudományos élet szereplőivel. Elsőként Pósfai Mihállyal, a Magyar Tudományos Akadémia hamarosan hivatalba lépő új elnökével tárgyalt, a következő hetekben pedig kutatóhálózati vezetőkkel, tudományos érdekképviseletekkel és az ÉLVONAL Alapítvány képviselőivel is találkozni kíván.





