A kormánypropaganda háttérjátéka: Rogánék átlátszó módszerekkel próbálták eltitkolni a közérdekű adatokat

Feljelentést tett Tóth Balázs ügyvéd a Központi Nyomozó Főügyészségen azok után, hogy a HVG birtokába került dokumentumok szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda éveken át központilag ellenőrizhette a közérdekű adatigénylésekre adott válaszokat. A beadvány hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúját is felveti, mivel a minisztériumok és más állami szervek állítólag politikai engedély nélkül nem adhattak ki közérdekű adatokat.

A HVG által ismertetett levelezések alapján a minisztériumoknak, kormányhivataloknak, sőt még az Országos Rendőr-főkapitányság számára is kötelező lehetett a választervezetek előzetes megküldése a Miniszterelnöki Kabinetirodának. A dokumentumok szerint a Rogán Antal vezette tárca nemcsak a válaszok tartalmát ellenőrizhette, hanem sok esetben azt is meghatározhatta, mikor lehet kiküldeni azokat.

A rendszer olykor olyan szintre jutott, hogy egyes válaszok kiadásához Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának jóváhagyására is várni kellett.

A feljelentés szerint sérülhetett az információszabadság

Dr. Tóth Balázs beadványa szerint a gyakorlat sérthette az információszabadságról szóló törvényt, amely előírja, hogy a közérdekű adatigénylésekre a lehető legrövidebb időn belül válaszolni kell.
A feljelentés kiemeli: önmagában jogellenes helyzetet teremthetett az, hogy egy adatkezelő szerv csak politikai vagy központi jóváhagyással teljesíthette törvényi kötelezettségét. A dokumentum szerint emiatt rendszeresen előfordulhatott, hogy az állami szervek túllépték a törvényben rögzített válaszadási határidőket.

A beadvány szerint a központi kontroll célja nem pusztán koordináció lehetett, hanem az információk visszatartása, illetve a politikailag kényes ügyek nyilvánosságának késleltetése.

Hivatali visszaélés és vagyoni kár gyanúja

A feljelentés két lehetséges bűncselekményt nevez meg.

Az egyik a hivatali visszaélés, mivel a hivatalos személyek a dokumentum szerint hivatali helyzetükkel visszaélve korlátozhatták az állampolgárok és az újságírók közérdekű adatokhoz való hozzáférését.

A másik a hűtlen kezelés lehet. Dr. Tóth Balázs szerint ugyanis, ha az állam a jogellenesen visszatartott adatok miatt pereket veszített, és emiatt perköltséget vagy egyéb költségeket kellett fizetnie, az közvetlen anyagi kárt okozhatott az államnak.

A beadvány ezért azt indítványozza, hogy az ügyészség rendeljen el nyomozást, szerezze be az érintett belső levelezéseket és vizsgálja meg, kik adhatták az utasításokat az adatkiadások központi felügyeletére.

Fotó: Kétharmad/Facebook