Hangfelvétel: püspöki tisztségének letételéről beszélt Balog Zoltán

A korábbi miniszter politika és az egyház kapcsolatáról, a kegyelmi botrányról és a „kritikus szolidaritásról” beszélt Lovasberényben, a Vértesalja Református Egyházközség gyűlésén. A Kontroll birtokába került egy hangfelvétel, ami az esemény zárt falai között hangzott el.

„Hányszor kell visszamennünk ugyan oda, hogy megértsük, mi az üzenet?”

– kezdi Baloh Zoltán, református püspök, korábbi miniszter beszédét Lovasberényben, a Vértesalja Református Egyházközség gyűlésén. Bibliai példái hamar világi élt kaptak: mondandója az áprilisi választás eredményére terelődik.

„Hadd mondjam ezt anélkül, hogy nagyon olcsón politizálnék. Hadd mondjam el ezt magamnak, meg azoknak, akikkel közéletileg ugyanazt gondolom, hogy mi történt április 12-én.”

Balog úgy véli, az Úristen meg akar valamit tanítani a magyar reformátusoknak és a Fidesz-KDNP-nek. Azt nem mondja ki, hogy konkrétan mit, de a módját egyértelművé teszi.

„Ha győzelemből nem tanuljuk meg, akkor tanuljuk meg a vereségből” – a vereség kapcsán saját felelősségét és konkrétan meg nem nevezve a kegyelmi ügyet is szóba hozza.

Saját felelősség a bukásban

„Azok a dolgok, amik részben az én személyemen keresztül is történnek, próbálom alázattal és bűnbánattal viselni és szembesülni vele. A negatív következményektől próbálom az egyházat megóvni” – mondta Balog.

Hozzáteszi, a választás eredményét értékelő politikai elemzések fontosak, de úgy véli, a gyülekezetnek azon kell gondolkodnia, milyen választ ad erre a kétharmados kormányváltásra. Ennek a válasznak egységesnek kell lennie és három pilléren kell alapulnia: lélekmentés, egyházépítés, nemzetmegtartás.

„A mai világ arra kísért bennünket, hogy ezeket kijátsszuk egymás ellen” – mondja a püspök. Nehezményezte, hogy a nemzetmegtartás még egyházi berkeken belül is nehézkesen működik, ugyanis a lelkészek úgy gondolkodnak, hogy „az egyház véget ér a helyi gyülekezet határán”. Nem törődnek a nemzettel, az egyházmegyével és az egyház országos vezetésével. Balog arról beszél, hogy ezt egyrészt megérti, mert az egyházközség változatlan, míg a vezetés folyamatosan cserélődik.

Harcos idők, kritikus szolidaritás

A református egyházban választott püspökök tevékenykednek határozott ideig, bár újraválaszthatók. Utóbbi lehetőségre nem tért ki saját jövőjével kapcsolatban, sőt, a szolgálata végéről beszélt Balog Zoltán az egybegyűlteknek.

„Az egyházmegye életében hatévente változás van. Az egyházkerület életében hatévente változás van. Az országos egyház életében hatévente változás van. Mi erre készülünk főgondnok úrra, hogy így teszük le a főgondnoki és püspöki megbízatást, hogy ezzel véget ér a szolgálatunk az egyházunkon belül. (...) Harcos időket élünk, szellemi küzdelem folyik, politikai küzdelem folyik, közéleti küzdelem folyik, bizony még egyházpolitikai küzdelem is folyik.”

Gondolatait az általa bibliainak nevezett „kritikus szolidaritás” jegyében fogalmazza meg. Zárókívánságként arra kérte a jelenlévőket, hogy lelkileg igazítsák helyre azokat, akik megbotlottak.

Már korábban is volt ráutaló jel arra, hogy [Balogh nem indul újra a püspöki székért. Május közepén egy püspöki pozícióra esélyesek közötti beszélgetésen moderátorként jelent meg.