Paks: extrém alacsony vízállás esetén is biztosítható a leállított reaktorok hűtése
Miközben a romániai csernavodai atomerőműnél már rendkívüli intézkedésekkel próbálják biztosítani a leállított reaktorok hűtéséhez szükséges vizet, mert a Duna további apadásával összefüggésben a fűtőelemek túlmelegedésétől tartanak, Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal szerint nincs ok aggodalomra: Paksnál extrém alacsony vízállás esetén is biztosítható a reaktorok hűtése.

Miközben a romániai csernavodai atomerőműnél már rendkívüli intézkedésekkel próbálják biztosítani a leállított reaktorok hűtéséhez szükséges vizet, mert a Duna további apadásával összefüggésben a fűtőelemek túlmelegedésétől tartanak, Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal szerint nincs ok aggodalomra: Paksnál extrém alacsony vízállás esetén is biztosítható a reaktorok hűtése.
Újabb drámai apadás elé néz a Duna szeptember 10-től, a román hatóságok pedig kénytelenek vészforgatókönyvet élesíteni a romániai Csernavodánál. Bár az erőmű hetek óta egyetlen megawatt áramot sem termel, a helyzet szintet lépett: a kormány már nem a blokkok újraindításáért küzd, hanem azért az alapvető vízmennyiségért, ami ahhoz kell, hogy a lekapcsolt reaktorok forró fűtőelemei ne hevüljenek túl. Hogy mindezt megakadályozzák, ezért a hét közepén az illetékes helyi szervek jóváhagyták, hogy bárkákból, mobil gátakból és szivattyúkból álló védelmi rendszerrel tereljék a folyó megmaradt vizét a hűtőrendszerhez.
A Kontroll.hu arra volt kíváncsi, hogy hasonló helyzet előállhat-e Magyarországon is, és ha a Duna tovább apad, képes-e Paks biztonságosan kezelni a helyzetet?
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) válaszlevelében azt írta, hogy a paksi atomerőműnél a fenékküszöb esetleges elégtelensége önmagában nem vezetne a reaktorok túlmelegedéséhez.
Extrém alacsony vízállásnál ugyan szükség lehet a blokkok teljesítményének csökkentésére, végső esetben pedig leállításukra, ám a leállított reaktorok hűtéséhez, „a leállított reaktorok maradványhőjének elvezetéséhez” nagyságrendekkel kevesebb víz szükséges. Ezt pedig a biztonsági szivattyúk akkor is képesek biztosítani, ha a Duna tovább apad – írták.
Az OAH közölte, hogy a paksi erőműnek ráadásul további tartalékai is vannak: szélsőséges vízszint esetén ideiglenes szivattyúk telepíthetők, a hűtéshez pedig kutakból is lehet vizet biztosítani. Az erőműben olyan csővezetékrendszer is rendelkezésre áll, amelyen keresztül akár még ivóvíz is bejuttatható a reaktorok hűtésére. Az OAH szerint még a Duna teljes vízvesztésének szélsőséges esetére is rendelkeznek alternatív hűtési lehetőségekkel.
Az OAH szerint Paks a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészült: évente több, hatósági felügyelettel zajló gyakorlaton tesztelik a veszélyhelyzeti intézkedéseket. A hatóság állítása szerint jelenleg nincs nukleáris biztonsági probléma, és ilyen esemény bekövetkezése nem is várható.
„A Duna alacsony vízállása kapcsán kialakult helyzetben az atomerőművi blokkok teljesítményét az előírások szerint megfelelően korlátozták a nukleáris biztonság érdekében. A vízszint a biztonsági hűtővízrendszer üzemét nem veszélyeztette, a reaktor és a pihentető medencében lévő kiégett üzemanyagok megfelelő hűtése biztosított volt, tervezett módon történtek a beavatkozások. Nukleáris biztonság szempontjából rendkívüli esemény nem történt, a nukleáris biztonság elvárt szintje nem sérült és az nem is várható.” – közölték.




