Lannert Judit: Se a centralizált, se a decentralizált rendszer nem jó

Lannert Judit oktatási miniszter a Qubit nevű portálnak adott egy hosszú interjút, amelyben a jövőbeni terveiről is szót ejtett. 

Lannert arra a kérdésre, hogy mit érezhet az ország már 100 nap múlva is az oktatás területén, mint változás, úgy felelt, hogy már most folyamatosan egyeztetnek a szakmai szervezetekkel, hogy könnyebb legyen az iskolai élet, a kompetenciaméréseket és a tanárok teljesítményértékelési rendszerét például le fogják állítani. „Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk. Azt szeretnénk, ha a tanárok jobban éreznék, hogy megbecsülik őket, hogy érezzenek perspektívát, még ha most nem is tudunk rögtön sok dologban változtatni, mert a szeptemberi tanévkezdéshez már túl rövid az idő” – fogalmazott az oktatási miniszter a portálnak. 

Arra a kérdésre, hogy min változtatna szívesen, amin ennyire gyorsan nem lehet, a miniszter úgy felelt, hogy például a tankönyvpiac megreformálása, mert az sokkal több időt vesz igénybe, de a választható taneszközök listája már most nyáron bővülni fog. A tankönyvpiaccal kapcsolatban a kormány most vizsgálja a KELLO, az eddigi tankönyvellátó április végén 48 hónapra kötött, 45 milliárd forintos szerződést, ami a tankönyvek ellátására vonatkozott. 

Lannert szerint a tankönyvek egy része már nyomtatásba került, így azzal már nem lehet mit kezdeni, augusztus végére nem lehet még új tankönyvekből választani. A keretszerződés további három évre vonatkozó részét azonban felmondták. 

Arra a kérdésre, hogy maradnak-e az ingyen tankönyvek, Lannert Judit úgy felelt: „Mindenképpen szeretném szabadabbá tenni a piacot, hogy a nagyobb tankönyvkiadók akkreditált tankönyvei megjelenhessenek a piacon. De a terveink szerint továbbra is lesz állami tankönyvkiadás, viszont azok a tankönyvek már mások lesznek, mint a mostaniak, és igazodni fognak az új NAT-hoz. Ami meg az ingyenességet illeti, a terveink szerint lesz egy keretük az iskoláknak, és abból ők döntik el, hogy milyen tankönyveket akarnak használni, és ha lesz olyan tankönyv, ami miatt már kilógnak a keretből, csak azután kell majd fizetnie a szülőknek”. 

A Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban arról beszélt, hogy ennek van egy külön miniszteri biztosa, Csapodi Csaba, ez a folyamat azonban hosszú lesz, és sok szakember bevonását igényli. „A végeredménynek a 21. századra kell hasonlítania, ami az én elképzelésem szerint azt jelenti, hogy az új tartalmaknak sokkal integráltabban, tehát nem ennyire szétaprózott tantárgyakban kell megjelenniük” – jelentette ki Lannert Judit, majd úgy folytatta: 

„Az új NAT- nak be kellene hoznia az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket, a társadalomtudományos alapismereteket és a digitális műveltség helyett sokkal inkább a médiaműveltséget. Ettől egyáltalán nem függetlenül a tanulásszervezés módját is sokkal rugalmasabbá kell tenni”. 

A rugalmas tanulásszervezést úgy képzeli el az oktatási miniszter, hogy az alsós gyerekeknek nem kell majd minden esetben 45 percet végigülni, mert sokszor nem bírják, ezért elég lenne mondjuk 20 percet, és a következő alkalommal meg 50 percet, ha ezt bírják. A rendszer autonómiáját pedig úgy lehetne biztosítani, ha sok intézményben a vezetőket is leváltják. „Most átvilágítjuk a Klebelsberget és a tankerületeket, és lehetnek olyan vezetők közöttük, akiket rögtön leváltunk” – jelentette ki. 

A tanárképzéssel kapcsolatban azt mondta, hogy ki fogják vonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alól, mert elég rossz optikája van annak, ha katonákat és pedagógusokat együtt képeznek. Az új kormány az óvoda-iskola átmenettel is kiemelten szeretne majd foglalkozni. Lannert szerint a rugalmasabb beiskolázást is vissza szeretnék hozni, de azért nem úgy, hogy a tudatosabb és jobban érdekérvényesítő középosztálybeli szülő később viszi a gyerekét iskolába, hanem csak megfelelő kritériumok mentén lehet majd visszatartani a gyereket. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyerekek oktatásával kapcsolatban úgy fogalmazott a miniszter, hogy komoly szemléletváltásra is szükség van. 

Lannert Judit szerint az osztályozáshoz is hozzá kellene nyúlni, hiszen egyre kevesebb értelme van annak, hogy azt kérjük számon a gyereken, mit tud bemagolni, és sokkal inkább a gondolkodás folyamatát kellene értékelni. Az iskolák tulajdonlásával kapcsolatban úgy fogalmazott: nem feltétlenül kell mindet visszaadni az önkormányzatoknak, hiszen sokan nem is akarnák visszavenni őket. Azt viszont mindenképp érdemes figyelembe venni a struktúra kialakítása közben, hogy minden gyerek minőségi oktatásban részesüljön. 

„Az elmúlt évtizedek tapasztalataiból jól látszik, hogy sem a decentralizált, sem a centralizált rendszer nem működött, tehát ennek valamilyen hibridjét kell kialakítani” – fogalmazott. 

Az oktatási miniszter szerint arra is fel kell készülni, hogy a tankerületek ötödében komoly problémát okoz majd a szegregáció. Ennek a megoldására nagyon sok kommunikációra és mediációra lesz szükség, amit eddig mindig minden kísérletnél megspóroltak. 

Szerinte „az iskolahálózatot úgy kell átalakítani, hogy ne pazaroljon. Ha például megszűnnek kisiskolák, mert már nem születik gyerek az adott településen, akkor az így felszabaduló forrást plusz szakemberekre lehet költeni. Tehát ne az legyen, mint régen, hogyha csökkent a gyerekszám, akkor már vontuk is ki a pénzt, hanem tartsuk bent azt a pénzt a rendszerben. Én azt gondolom, hogy igenis kellenek majd iskolaközpontok, kell hozzá iskolabusz, meg utak, de még így is sokkal takarékosabb lesz az iskola, mert nem kell annyi intézményt tanárostul fenntartani”.

Lannert Judit az egyházi iskolákkal kapcsolatos tervekről is beszélt, mondván, hogy a finanszírozást meg fogják vizsgálni úgy, hogy a közfeladatot minőségi módon ellátó állami és egyházi intézmények között ne legyen méltánytalan különbség. „Hosszú távon amúgy is az lenne a jó, ha visszahoznánk a szektorsemleges finanszírozást, és megnyitnánk a nem állami és nem egyházi iskolák előtt is a kapukat, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak”. 

„Van még egy különösen felháborító jelenség: amikor egy olyan településen, ahol a gyereklétszám egyáltalán nem indokolná, az egyetlen iskola mellé egy másik, egyházi iskolát is megnyitnak. Sokszor ennek az a kimondott vagy kimondatlan célja, hogy a helyi nem roma, középosztályi családok ne vigyék el a gyerekeiket a 20 kilométerre lévő nagyobb városba, hanem legyen számukra helyben is egy „menekülő út”. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy a településen létrejön két iskola: egy teljesen szegregált állami iskola és egy gyakorlatilag romák nélküli egyházi iskola” – fejtegette az oktatási miniszter. 

Mint mondta, az lenne a standard, hogy az egyházi iskolák is úgy maradhatnának fent, ha felveszik a nem roma gyerekeket is. 

Kép: Balzac/Youtube