Tovább gyűrűzik a vitnyédi botrány: a Migration Aid szerint nem egyedi eset volt
Hivatalos dokumentumok igazolják, hogy az Orbán-kormány teljes titokban egy menekülttábor létesítésén dolgozott 2024 nyarától. A bizonyítékokat tegnap egy rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Magyar Péter. Később megszólalt a menekülteket segítő Migration Aid is, akik elmondták, hogy az Orbán-kormány évekig mást tett a migrációs ügyben, mint amit kifele kommunikált.

Hivatalos dokumentumok igazolják, hogy az Orbán-kormány teljes titokban egy menekülttábor létesítésén dolgozott 2024 nyarától. A bizonyítékokat tegnap egy rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Magyar Péter. Később megszólalt a menekülteket segítő Migration Aid is, akik elmondták, hogy az Orbán-kormány évekig mást tett a migrációs ügyben, mint amit kifele kommunikált.
Magyar Péter bejelentésével kapcsolatban a Migration Aid is bejegyzést tett közzé, ebben arról írtak: „Az Orbán-kormány alatt folyamatosan születtek határozatok új állomások létrehozásáról, illetve a már nem használt létesítmények bezárárásól (pl. a bicskei, kiskunhalasi befogadó központ esetében),
a vitnyédi eset tehát nem egyedi.
A szervezet arra is emlékeztetett, hogy „Magyarországon a 90-es évek eleje óta mindig voltak, és jelenleg is üzemelnek idegenrendészeti befogadó állomások (»migránstáborok«). Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) jelenleg Balassagyarmaton, Nyírbátorban, és a Vitnyédtől kb. 60 km-re található Vámosszabadiban is működtet ilyen befogadó központot.” A menekülteket segítő szervezet azt is kiemelte, hogy
nem csak azokat a kárpátaljai menekülteket költöztették ki, akik Vitnyéden éltek. Az egész országban voltak olyan tömegszállások, ahol menekültek éltek, és a 2024. augusztus 20-án életbe lépett rendelet után közel 2000 ember került utcára, az ellátási támogatást megvonó kormányhatározat után.
A Migration Aid minden lehetséges eszközzel tiltakozott a döntés ellen, de az általuk működtetett győri szállást is érintette, „és nekünk is a helyi rendőrkapitányság képviselőjének jelenlétében kellett tájékoztatnunk a lakókat arról, hogy ha önként nem hagyják el a szállást, erre rendőri intézkedés keretében kerülhet sor”.
A poszt végén ennek a rendeletnek a felülvizsgálatát kéri a szervezet: „Örömmel vesszük, ha az új magyar kormány az elődjénél emberségesebb hozzáállást tanúsít az Ukrajnából hazánkba érkező menekültekkel kapcsolatban, és felülvizsgálja a fenti kormányrendeletet”.
A vitnyédi ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál
A vitnyéd-csermajori ingatlan oktatási célokat szolgál jelenleg, a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda rendelkezésére bocsátották saját intézményük felújításának idejére – írta az ingatlan vagyonkezelője, a győri Szent István Egyetem szombaton egy közleményben. Azt is hozzátették: 2023-ban vették át a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum fenntartói feladatait. Ehhez kapcsolódóan került részben tulajdonukba, részben vagyonkezelésükbe a vitnyéd-csermajori ingatlanegyüttes 2024-ben, írja az Infostart.
Az ingatlanban korábban évtizedeken át élelmiszeripari középiskola működött, az oktatás azonban 2011-ben megszűnt. Hangsúlyozták, a sajtótájékoztatón említett beruházás kizárólag a mintegy hathektáros, állami tulajdonban lévő területet érintette. A Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta az egyetemet, hogy az ott 2022 óta ideiglenesen elhelyezett ukrajnai menekültek által okozott károk helyreállítása, valamint a további állagromlás megelőzése érdekében szükséges felújítási munkálatokat kíván végezni. A kivitelezés idején az egyetem nem volt az ingatlanrész birtokában - emelték ki.
A közlemény szerint az állam ezt követően a felsőoktatási intézménynek bruttó kétmilliárd forint célzott támogatást nyújtott. Ebből 1 milliárd 474 millió forint az állam által elvégeztetett munkálatok kifizetését szolgálta, 347 millió forintot az egyetem további fejlesztésekre fordított annak érdekében, hogy a vitnyéd-csermajori épületegyüttes ismét oktatási célokat szolgálhasson. További 178 millió forint pedig a győri, Budai úti egyetemi szálláshelyek kialakításához járult hozzá - írták.
A vitnyéd-csermajori ingatlanrész jelenleg is állami tulajdonban van, a Széchenyi István Egyetem a vagyonkezelője. Az épületegyüttest bérleti szerződéssel, ideiglenesen bocsátották a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda rendelkezésére saját intézménye felújításának idejére, "így ismét oktatási célokat szolgál".
Magyar Péter tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be a tervezett menekülttábort
Magyar Péter által bemutatott bizonyítékok alapján az Orbán-kormány szisztematikusan dolgozott egy menekülttábor megnyitásán 2024 júniusától. Az Európai Unió Bírósága akkor szabott ki egyszeri 200 millió eurós, továbbá napi 1 millió eurós bírságot Magyarországra azért, amiért az Orbán-kormány megsértette az uniós menekültügyi szabályokat - a napi 1 millió eurós büntetést azóta is vonják a nekünk járó uniós forrásokból.
Orbánék a bírósági ítélet elemzésére egy hónapon belül kormányzati munkacsoportot hoztak létre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vezetésével, a csoportnak tagja volt Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és az uniós ügyekért felelős Bóka János miniszter is. Július végén Orbánék már ott tartottak, hogy a sérülékeny csoportba tartozó migránsok, például a kísérő nélkül Magyarországra érkezett gyerekek számára befogadó központot hoznak létre.
A Fidesz végig tagadott
Magyar Péter a rendkívüli miniszterelnöki sajtótájékoztatón bemutatott egy összeállítást arról, hogy fideszes politikusok, illetve a Fidesz udvari sajtója miként tagadtak módszeresen a vitnyédi menekülttábor ügyében. A miniszterelnök Gulyás Gergelyt ezúttal is név szerint említette, a volt kancelláriaminiszter 2024. szeptember 26-án arról beszélt, hogy Vitnyéden semmilyen menekülttábor nem lesz, a kormánynak semmilyen ilyen terve nincs, miközben ő vezette azt a munkacsoportot, amelynek feladata az uniós bírósági ítélet elemzése volt.
A bemutatott dokumentumok alapján az is világos, hogy Orbánék ebben az ügyben is „kétkulacsos politikát” vittek: a menekülttábor kialakításával próbáltak az EU-nak megfelelni, miközben a hazai közönség előtt folytatták a migrációellenes retorikát, amelynek 2018-ban a kétharmadot köszönhették. Sőt úgy döntöttek, hogy a 2026-os választások kampányában felteszik a régi lemezt. Ahogy a 2024. augusztus 21-i kormányülés összefoglalója fogalmaz: „2026-ra szükséges a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust kiélezni."
Fotó: Facebook / Gajdos László





