Újabb feszültségek terhelik a magyar–ukrán kapcsolatokat

Magyar Péter a kormányváltás után a magyar–ukrán kapcsolatok rendezését ígérte, az elmúlt időszakban azonban ismét több ügyben alakult ki vita Budapest és Kijev között. A Deutsche Welle szerint a Kárpáti Nyolcak kezdeményezése és a Magyarországra tervezett ukrán olajtároló körüli konfliktusok újra próbára teszik a két ország viszonyát.

Keno Verseck, a Deutsche Welle térségi szakértője szerint a Fidesz kormányzása alatt a magyar–ukrán államközi kapcsolatok gyakorlatilag a mélypontra kerültek, a választást követően pedig Magyar Péter új kormánya változtatni próbált ezen. A javulás azonban nem bizonyult tartósnak, és hamar megmutatkoztak az újrakezdés korlátai is.

Verseck szerint Magyar Péter előzetes egyeztetés nélkül szabott feltételeket egy esetleges Volodimir Zelenszkij-találkozónak, miközben Beregszászra is meghívta az ukrán elnököt. A Deutsche Welle szerzője úgy látja, hogy Kijev egy ideig visszafogottan reagált a magyar miniszterelnök kijelentéseire, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azonban később már élesen bírálta Budapestet.

Szibiha arról írt, hogy Budapesten ismét az Orbán Viktor idején alkalmazott blokádpolitika és elzárkózás térhet vissza.

Az ukrán külügyminiszter reakcióját részben az válthatta ki, hogy Magyarország a Kárpáti Nyolcak alakuló ülésére nem kormányzati delegációt, hanem a kijevi magyar nagykövetség ügyvivőjét küldte. Emellett Magyar Péter az Országgyűlésben azt is egyértelművé tette, hogy Magyarországon nem épül meg az ukránok által tervezett olajtároló.

Magyar azt is közölte, hogy Magyarország azért nem csatlakozott a Volodimir Zelenszkij által kezdeményezett regionális együttműködéshez, mert kormánya erre jó okot látott. Verseck szerint ugyanakkor nem egyértelmű, hogyan értékelhető ebben a helyzetben a magyar diplomata jelenléte az alakuló ülésen. A szerző szerint Szibiha kemény reakciója ezért nem minden szempontból tekinthető indokoltnak.

A Deutsche Welle megszólaltatta Hegedűs Dánielt, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettesét is. Szerinte Magyar Péter külpolitikai ügyekben rendszeresen akkor tesz élesebb kijelentéseket a közösségi médiában, amikor azok szerinte személyes vagy belpolitikai kommunikációs céljait szolgálják. Hegedűs szerint ez nem tekinthető konstruktív diplomáciai hozzáállásnak.

A szakértő úgy látja, hogy a kezdeti békülékeny nyilatkozatok után a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikája jelenleg kuszának és megfontolatlannak tűnik. Példaként említi, hogy Magyar Péter nem adott egyértelmű választ arra sem, mit vár Kijevtől a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügyében.

Hegedűs szerint ennek egyik lehetséges oka, hogy a magyar kormány óvatosan kezeli a kérdést a hazai közvélemény miatt. Úgy véli, Orbán Viktor kormányzása alatt az ukránellenes politikai kommunikáció olyan erőssé vált, hogy még a mérsékelten együttműködő álláspontok is komoly politikai támadásokat válthattak ki.

A Deutsche Welle által idézett közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a magyar társadalom többsége túlzónak tartotta az ukránokkal szembeni hangulatkeltést. Hegedűs szerint ezért a Fidesz azon támadásai, amelyek a Tisza-kormányt túlzottan Ukrajna-barát politikával vádolják, önmagukban nem veszélyeztetik a kormányzó párt pozícióját.

A szakértő szerint ugyanakkor hosszabb távon problémát jelenthet, ha az európai partnerekben az a benyomás alakul ki, hogy a magyar kormány szomszédságpolitikájában továbbra is jelentős szerepet kapnak az Orbán-korszak konfliktusos elemei. A Deutsche Welle szerint ez a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok rendezésének esélyeit is tovább nehezítheti.

Fotó: Facebook/Magyar Péter