A lengyel Alkotmánybíróságon múlik, hogy őrizetbe veszik-e a testület elnökét

Egy hete még rohamrendőrök álltak a varsói Alkotmánybíróság előtt, most pedig az ügyészség a hírek szerint már ahhoz is a testület engedélyét kéri, hogy őrizetbe vehesse az elnökét. Csakhogy a bírák még abban sem értenek egyet, kik ülhetnek le erről dönteni.

Bogdan Święczkowskit, az Alkotmánybíróság elnökét és a helyettesét múlt pénteken egy hónapra felfüggesztették. A lengyel legfelsőbb bíróságtól kérték, hogy helyezze vissza őket hivatalukba, de a panaszt a legfőbb bírói fórum érdemi tárgyalás nélkül visszaküldte, hatáskör hiányára hivatkozva. 

Ki ülhet a bírói székben?

Donald Tusk kormánytöbbsége új bírákat választott az Alkotmánybíróságba, a Tusk politikai ellenfelével, a Jog és Igazságossággal szimpatizáló Karol Nawrocki államfő azonban több újonnan megválasztott bírától nem volt hajlandó elfogadni az eskütételt, így ők végül a parlamentben tették le hivatali fogadalmukat. Tuskék ezt az esküt legitimnek tartják, míg a Jog és Igazságosság (PiS) nem ismeri el. Múlt pénteken az Alkotmánybíróság élére állt egyik új bíró felfüggesztette az előző kormány idején megválasztott AB-elnököt és helyettesét. Ehhez a rendes bíróságokra vonatkozó törvényre hivatkozott, döntését azóta is vitatják. 

Aznap este tüntetők gyűltek össze az épület előtt, a PiS támogatásával megválasztott Nawrocki pedig visszafordíttatta a Szenegálba tartó gépét, és egyenesen a varsói Alkotmánybírósághoz ment. Tusk a jogállam helyreállítására hivatkozva rendőröket vezényelt az épület védelmére, miközben Nawrocki egy alkotmányos intézmény erőszakos átvételéről beszélt.

Az Alkotmánybíróság keddi ülésen látszott, mit jelent a politikai oldalak egymásnak feszülése a gyakorlatban: a 15 tagú testületben a Tusk kormányzása alatt megválasztott bírók 8-an vannak, míg a PiS idején választottak 7-en. Csakhogy a határozatképességhez 10 jelenlévő bíróra van szükség. Az AB ideiglenes vezetője "trükközni" kezdett a joggal, nem vette számításba a két felfüggesztett vezetőt és egy harmadik bírót sem, akinek vitatott a megválasztása. Így már abból vita lett, hogy a nyolc jelenlévő bíró hozhatott-e érvényes döntést a két felfüggesztett vezető fegyelmi ügyének előkészítéséről.

A konfliktus 2015-ere nyúlik vissza, amikor a távozó parlament öt alkotmánybírót választott, holott két helyről már a következő parlamentnek kellett volna döntenie. A hatalomra kerülő PiS mind az öt helyre saját embert ültetett, arra a háromra is, amiket az előző parlament szabályosan betöltött. Évekkel később az Emberi Jogok Európai Bírósága egy konkrét ügyben kimondta, hogy az egyik így megválasztott bíró részvétele miatt sérült az érintett fél joga ahhoz, hogy törvényesen létrehozott bíróság tárgyalja az ügyét.

A felfüggesztés és a mentelmi jog külön ügy

Ha Święczkowski és helyettese megtámadja a pénteki végzést, a legfelsőbb bíróságon már három bíró foglalkozhat a panaszukkal. Először azt kell tisztázniuk, hogy a bíróság egyáltalán felülvizsgálhatja-e a felfüggesztést.

Święczkowski mentelmi jogáról közben az Alkotmánybíróság dönthet. Az ügyészség hat kérelmet adott be, részben az elnök alkotmánybírósági munkája miatt, részben olyan ügyekben, amelyek még arra az időre nyúlnak vissza, amikor a PiS kormányzása alatt az országos ügyészséget vezette. Az Onet értesülése szerint az egyik beadványban már az esetleges őrizetbe vételéhez is engedélyt kérnek. A kollégáinak így még azelőtt dönteniük kellhet arról, milyen lépéseket tehet ellene az ügyészség, hogy kiderülne, visszaülhet-e melléjük a bírói székbe.

Fotó: Facebook