Érvényesül a kekva modell - a Fidesz-hez kötődő emberek ültek az Élvonal alapítvány felügyelőbizottságában

A hamarosan megszűnő kekvák esetébe nem csak a pénz érkezett az államtól, de a felhasználás törvényességét is gyakran olyanok ellenőrizték, akik szorosan kapcsolódtak a Fidesz politikai és intézményi világához. Most ennek jutott konkrét nyomára a Telex a Krausz Ferenc-féle Élvonal alapítvány felügyelőbizottságának összetételét vizsgálva. 

Az már eddig is ismert volt, hogy kik is ülnek a több százmilliárdos állami támogatást magáénak tudó Krausz Ferenc-féle Élvonal alapítvány kuratóriumában, a napvilágra került nevek – mind, mind világhírű, Nobel-díjas tudósok – pedig akár meg is nyugtathatták volna a közvéleményt, hogy a hatalmas apanázs elköltése rendben zajlik majd, a célok nemesek, nincs itt semmi látnivaló.

A turpisság azonban nem is itt keresendő, hanem a felügyelőbizottságok háza táján, itt már ugyanis érdemes azt is megnézni, hogy a testületbe beválasztott személyek milyen viszonyt ápolnak a korábbi hatalmi párttal, és ezek miféle intézményes és személyes kapcsolatokon keresztül érvényesülnek. A kötödésekre pedig most úgy derült fény, hogy a Telex munkatársa a cégbíróságon betekintett az alapítvány alapító okiratába. 

Mindennek azért van jelentősége, mivel a röviden csak kekváknak nevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyakorlatilag ajándékba kapott állami milliárdokat kezelnek, a felügyelőbizottságnak pedig komoly jogosítványai vannak az érintett szervezet gazdálkodásának és működésének ellenőrzésében, vagyis nem mindegy, hogy a gyakorlatban kik is felügyelik, ellenőrzik a pénzköltést.

A kekva modell lényege, hogy az állam közjogi eszközzel, azaz törvénnyel hozott létre magánjogi szereplőket állami vagyon juttatása mellett, a struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a felügyelőbizottságokba a saját embereit ültesse be.  

Márpedig ez történt az Élvonal esetében is, és most a cégbírósági adatok ismeretébe az is megmondható, hogy mennyire állt közel Szalai Zoltán, Kovács Zoltán és Lovas András, három fb tag a hatalmi párthoz. 

Közel a hatalomhoz

Szalai Zoltán 17 éve vezeti a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), amelyet sokan csak a Fidesz káderképzőjeként emlegetnek. Az intézmény kuratóriumának frissen lemondott elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, az MCC pedig a Fidesz-kormány idején mintegy 500 milliárd forintos vagyonnal gyarapodott, részvényeinek osztalékából évente több tízmilliárd forintos bevételhez jutva. Szalai érdekeltségéhez tartozott a Scruton kávézóláncot működtető Apriori Cultura is, amely 2021-ben szintén kapott állami támogatást, 600 millió forint értékben. Ugyanebben az évben alapította Szalai a Rubicon Intézetet, amely további 660 millió forint támogatásban részesült a Batthyány Lajos Alapítványtól és a Bethlen Gábor Alaptól.

Kovács Zoltánról azt érdemes tudni, hogy úgy lett az Élvonal Alapítvány felügyelőbizottsági tagja, hogy egyszersmind az előbb is említett, és igencsak hatalomközeli MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője, 2023 óta pedig a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja volt. Emellett 2019 óta ő az  elnöke a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának, amely régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor politikai környezetével, rendezvényein a miniszterelnök rendszeresen szerepel. Kovács több olyan, a kormányzathoz vagy kormányzati támogatásokhoz kötődő intézményben is vezető szerepet vállal, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítványa. A Telex által felvázolt pályafutása alapján a kormányközeli gazdasági és intézményi hálózat egyik régóta aktív szereplőjének tekinthető. 

Az Élvonal Alapítvány felügyelőbizottságának harmadik tagja, akit a Telex írásában megemlített, Lovas András ügyvéd, ő a Sárhegyi & Társai Ügyvédi Iroda vezető partnereként dolgozott. Az iroda több, a kormányzathoz és a Fideszhez köthető ügyben is feltűnt: képviselte az MTVA-t, valamint alapítója, Sárhegyi Zoltán a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja volt. Lovas korábban a KDNP delegáltjaként is részt vett az NVB munkájában, és 2011-ben a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár kabinetjében dolgozott.

Az Élvonal Alapítvány felügyelőbizottságának tehát mindhárom tagja erősen Fidesz-kötődésű, de a Telex írása azt is felfedte, hogy nincs ez másképp a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) nonprofit kft. esetében sem. A CMF-et az Élvonal Alapítvány szempontjából azért fontos megemlíteni, mivel 2026 májusa óta a müncheni-budapesti együttműködésben dolgozó kutatóközpont is az alapítvány égisze alatt működik.

Kép: YouTube/Tranzit